A lapunkhoz eljuttatott közlemény dr. Kovács Csabát idézi, a Balla Ingatlan agárdi irodájának vezetőjét, valamint Sebestyén Tamást, a cég XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetőjét. Ők a jogi rendezetlenségre az alábbi példákat említik:

• Még folyamatban van a hagyatéki eljárás, azaz még nincs az örökös „kezében” a rendelkezési jog. Így amennyiben a hagyatéki eljárás elhúzódik vagy az öröklés a várttól eltérően alakul, nem várt negatív helyzet állhat elő.
• A telekhatár a valóságban máshol van, mint ahogy az az ingatlan-nyilvántartásban látszik. Egy ilyen helyzet akkor is problematikus, ha jelenleg még nincs jogvita a szomszédok között.
• Az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett vagy attól eltérően feltüntetetett felépítmény található az ingatlanon. 
• Jogvita, peres eljárás érinti az ingatlant.
• Jelentős mértékben terhelt, vagy végrehajtás alatt lévő ingatlanról van szó.
• A megosztott közös tulajdon esete áll fenn, vagyis egy ingatlant úgy használnak többen, hogy az nem lett albetétesítve valamilyen használatba vételi probléma vagy alapító okirat hiánya miatt, bár önálló lakásokat alakítottak ki az ingatlanban. 

A fenti kockázatok fennállása esetén is érdemes lehet megvásárolni az adott ingatlant, de csak akkor, ha pl. megfelelő jogászi hátterünk, támogatásunk van az esetleges nehézségek leküzdéséhez. Mivel a fent említett „hátrányos helyzetű” ingatlanok az átlagosnál jóval alacsonyabb áron kaphatók, még akár jól is járhat, aki vállalja a kockázatokat. 

Persze a jogi természetű kockázatokon kívül is vannak olyan tényezők, amelyek az ingatlant nehezen eladhatóvá, illetve – a másik oldalról nézve a dolgot – nyomott áron megvásárolhatóvá teszik. 

Az ingatlanosok szerint iIyenek például az egyébként népszerű családi házak kategóriáján belül a túl nagy méretű, 200-300 négyzetméteres, többgenerációs, nem energiatakarékos, erősen felújítandó, at 1970-es, ‘80-as években épült házak, melyeknél sok esetben a pincében alakították ki a garázst, amit csak egy meredek lehajtón lehet megközelíteni. Ez a mai autók számára használhatatlan – még a terepjárók számára is, mivel azok nem férnek el a szűkre szabott garázsban –, miközben jelentős hasznos területet vesz el a telekből – magyarázza Sebestyén Tamás.

Dr. Kovács Csaba szerint ilyen körülmény például a szomszédos ingatlanok teljes elhanyagoltsága, rendezetlensége is vagy a nem biztonságos lakókörnyezet, amihez elegendő már egy népszerű italbolt közelsége is.

Ilyesmik továbbá a veszélyes környezeti elemek is, mint például egy magasfeszültségű vezeték, melynek közelébe nem szívesen költöznek az emberek. De ide sorolhatók az olyan környezeti ártalmak, mint a zaj vagy a légszennyezettség.

(Kép: Engin Akyurt, pixabay.com)