2020.06.11

Az önerő mellett pénzintézeti hitellel és állami támogatásokkal kalkulálhatunk.

A vásárlás és a beruházás anyagi feltételeit döntően az alábbi források biztosíthatják:

a) Önerő (ideértve az esetleges családon belüli, baráti kölcsönöket is)

b) Pénzintézeti hitel

Hitelfelvétel esetén alapvetően fontos, hogy eldöntsük, melyek a számunkra legfontosabb szempontok, mit várunk egy hiteltől (kondíciók, rugalmasság, biztonság). Rengeteg konstrukció szerepel a pénzintézetek kínálatában, ez jó hír, mert van lehetőségünk választani.

Persze az is lényeges, hogy kapunk-e és, ha igen, mekkora összegű hitelt. A hitelezhetőséget és annak nagyságrendjét leginkább két dolog befolyásolja:

1. Fedezet. A lakásvásárlási hitelek jellemzően magasabb összege miatt a pénzintézetek dologi biztosítékot kérnek a hitelfelvevőtől garanciaként az esetleges nem fizetés miatti kockázatok enyhítésére. Ez a fedezet jellemzően a megvásárolandó ingatlan, de lehetőség van akár több pótfedezet bevonására is. A fedezeti ingatlan(ok) értékét befolyásolja a földrajzi elhelyezkedésük (milyen településen, a település mely részén található; esetleg nem belterületi az ingatlan), az általános állapotuk, a földhivatali besorolásuk (lakóingatlan, üzleti célú ingatlan, nyaraló stb.). A fedezet(ek) értékét hivatalos értékbecsléssel határozzák meg. Az így meghatározott értéknek legfeljebb a 80%-át finanszírozzák a pénzintézetek, de ez az érték jelentősen kevesebb is lehet kevésbé értékes, kisebb településen elhelyezkedő ingatlanok esetében.

2. Jövedelem. Egy hitelügyletben több, jövedelemmel figyelembe vett szereplő is bevonható (adós, adóstárs(ak), kezes(ek) stb.). A nettó összjövedelmük az, amiből a bankok kiindulnak a maximális törlesztési nagyság kiszámításánál. Jogszabály szabályozza, hogy egyes banki konstrukciók esetében mekkora az összes jövedelem maximális terhelhetősége. Általánosságban elmondható, hogy a jövedelem legfeljebb 50%-a fordítható hiteltörlesztésre, azaz az ügyfelek összes hiteltörlesztője nem haladhatja meg a jövedelmük 50 (egyes esetekben 60) %-át.

c) Állami támogatás

Lakóingatlan vásárlásakor több fajta állami támogatás áll rendelkezésünkre. Ezeket a támogatásokat érdemes igénybe venni, hiszen jelentős segítséget nyújtanak az otthonunk finanszírozásában. A vételár összetételének átgondolásakor célszerű megvizsgálni, hogy milyen állami támogatási formákra vagyunk jogosultak.

Típusai:

1. Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK)
Ez egy vissza nem térintendő támogatási forma. Az igénylésnek jogosultsági feltételei vannak (büntetlen előélet, tb-jogosultság visszamenőleges igazolása stb.), így a jogosultak köre némileg korlátozott. Használt és új ingatlanra egyaránt felhasználható. A támogatás mértéke függ az ingatlantól (új, vagy használt) és a meglévő, vagy vállalt gyermekek számától. Több speciális típusa is van (Falusi CSOK, Megelőlegező CSOK stb.)

2. Otthonteremtési kamattámogatás
A CSOK igénybevétele esetén igényelhető kamattámogatás. A felvett banki hitel kamatának egy részét az állam fizeti meg a hitelfelvevő helyett, így az ügyfél számára ez a teljes futamidőre fix, alacsony kamatozású hitelként működik.

3. Babaváró kölcsön
Kamatmentesen induló és a gyermekvállalási feltételek teljesülése esetén a teljes futamidőre kamatmentes kölcsön. Fedezetlen hitel (ingatlanfedezetet nem vonnak be), így a jövedelem alapján határozzák meg a kapható hitelösszeget.

4. Otthonfelújítási támogatás
Az otthonok felújítási költségeire igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Ha valaki 2021. január 1-je után felújításba kezd és gyűjti a számlákat, a költségeinek felét az állam visszautalja neki, legfeljebb hárommillió forint erejéig. A jogszabály otthonfelújítási támogatás kifejezést használja, míg a sajtóban a lakásfelújítási támogatás elnevezést találjuk meg.