1. Az elővásárlási jog Ptk. szerinti rendelkezései

1.1. Az elővásárlási jog fogalma

Elővásárlási jog: az elővásárlási jog keletkezhet írásbeli megállapodással vagy jogszabály is alapíthatja. Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére [2013. évi V. tv. 6:221. § (1) bek.]. Vagyis, ha tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, akkor a többi tulajdonostársat nem illeti meg elővásárlásra jog.

A régi Ptk. szerint elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át (1959. évi IV. tv. 373. § (4)-(5) bek.). A Ptk. ezeket a kikötéseket, megszorításokat már nem tartalmazza.

Az elővásárlási jog alapítására vonatkozó szerződést írásba kell foglalni [2013. évi V. tv. 6:226. § (1) bek.]. Ha az ingatlanra szerződéssel létesített elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba, továbbá a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott ingóságra szerződéssel létesített elővásárlási jogot a közhiteles nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez [2013. évi V. tv. 6:226. § (2) bek.].

 

A Ptk. elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseit a jogszabályon alapuló elővásárlási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi [2013. évi V. tv. 6:226. § (3) bek.].

LÁSD MÉG: Visszavásárlási jog. Vételi jog. Eladási jog

1.2. Hogyan kell közölni a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal?

Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal.

A tulajdonosnak csak akkor nem kell értesítenie az elővásárlásra jogosultakat, ha ez a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna [2013. évi V. tv. 6:222. § (1) bek.].

Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttségre a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tulajdonos ajánlati kötöttségének idejét a szerződés általános szabályaiban meghatározottnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg [2013. évi V. tv. 6:222. § (2) bek.].

1.3. Mennyi időn belül kell válaszolni a megküldött ajánlatra?

A Ptk. ajánlati kötöttség időtartama áll rendelkezésre az elővásárlásra jogosultnak. A szerződéssel alapított elővásárlási jog esetében, vagy a tulajdonostársak megállapodása szerint (pl. a társasházi alapító okiratban alapított elővásárlási jog esetében a szervezeti-működési szabályzatban) előzetesen is meghatározható a válaszadási határidő.

Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja (1959. évi IV. tv. 373. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 6:222. § (3) bek.].

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre [2013. évi V. tv. 6:222. § (4) bek.].

1.3. Az elővásárlási jog gyakorlásának sorrendje

Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat [2013. évi V. tv. 6:221. § (1) bek.].

Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot a dolgon [2013. évi V. tv. 6:222. § (5) bek.].

1.4. Mi történik, ha megsértik az elővásárlási jog szabályait?

Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan [2013. évi V. tv. 6:223. § (1) bek.]. Vagyis például a vevő erre tekintettel nem hivatkozhat a szerződés érvénytelenségére

A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti [2013. évi V. tv. 6:223. § (2) bek.].

Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez. A jogszabályon alapuló elővásárlási jogokat az ingatlan-nyilvántartásba általában nem jegyzik be, hiszen a jogszabályt mindenkinek ismernie kell [1959. évi IV. tv. 373. § (3) bek.].

Fontos tudni, hogy az elővásárlási jog átruházása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az örökösökre nem száll át [1959. évi IV. tv. 373. § (4)-(5) bek.].

1.5. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 2/2009. (VI. 24.) PK véleménye

http://www.lb.hu/hu/kollvel/22009vi24-pk-velemeny-az-elovasarlasi-joggal-kapcsolatos-egyes-jogertelmezesi-kerdesekrol

Az elővásárlási joggal kapcsolatos egyes jogértelmezési kérdésekről szóló, a Legfelsőbb Bíróság által elfogadott 2/2009. (VI. 24.) PK véleményt mindenképpen ismerni kell, ha szabályosan szeretné valaki az elővásárlási jogot gyakorolni, vagy az elővásárlásra jogosultsággal kapcsolatos eljárás szabályaira kíváncsi.

A 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény megállapításai:

1. A tulajdonosnak a harmadik személytől származó és általa elfogadhatónak tartott vételi ajánlatot mint a saját eladási ajánlatát - a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott módon - teljes terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az ajánlat közlése ajánlati kötöttséget eredményez.
2. Az elővásárlásra jogosulttal már közölt ajánlat nem vonható vissza, a függő hatállyal megkötött valamint az elővásárlási jog sérelmével kötött szerződést pedig az eladó és a vevő csak addig bonthatják fel az elővásárlásra jogosultra is kiható hatállyal, ameddig a szerződésről - a közlésből vagy más módon - tudomást nem szerzett.
3. A szerződésen alapuló elővásárlási jog jogosultjai között a sorrendet a szerződések létrejöttének az időpontja határozza meg. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjai között a jogszabály rendelkezése sorrendet állíthat fel. Ilyen esetben az elővásárlási jog a jogszabály szerinti sorrendben gyakorolható. Több egy sorban elővásárlásra jogosult az egymás közötti megegyezésüknek megfelelően élhet az elővásárlási joggal. Megegyezés hiányában a több egy sorban jogosult és a jogával önállóan élő személy közül az eladó választhat.
4. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is dologi hatályú, így az ilyen jog jogosultjával szemben a vevő akkor sem hivatkozhat jóhiszemű jogszerzésre, ha az elővásárlási jog az ingatlan-nyilvántartásba nem volt bejegyezve.
5. Ha a jogszabályon alapuló elővásárlási jog jogosultjának az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjoga nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az elővásárlási joga megsértésére nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű vevővel szemben. Ha az elővásárlási jogot megalapozó tény vagy körülmény az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető, a jogosult e jogának a sérelmére csak e tény vagy körülmény feltüntetése esetén hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemű vevővel szemben.
6. A tulajdonosnak a harmadik személytől kapott vételi ajánlatot az olyan személyekkel is közölnie kell, akiknek a tulajdonszerzését még csak széljegyként tünteti fel az ingatlan-nyilvántartás. Ez utóbbi személyek azonban az elővásárlási jogukat csak akkor tudják gyakorolni, ha tulajdonjoguk ingatlan-nyilvántartási bejegyzése az ajánlat elfogadására számukra nyitva álló határidőn belül megtörténik.
7. Az elővásárlásra jogosultnak a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, feltételek nélkül kell elfogadnia.
Az ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. Az ajánlat közlésének hiányában az elővásárlásra jogosult az ügyletről való tudomásszerzéstől számítva általában annyi időn belül köteles elfogadó nyilatkozatot tenni illetve sérelme orvoslását kérni, mint amennyi idő a rendelkezésére állt volna akkor, ha vele az ajánlatot szabályszerűen közlik.
8. Az elővásárlási joga megsértése miatt pert indító jogosultnak keresetében egyrészt kérnie kell annak megállapítását, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, másrészt - az ajánlatot elfogadó nyilatkozat egyidejű megtételével - annak megállapítását is, hogy ennek folytán az adásvételi szerződés közte és az eladó között jött létre.
9. a) Ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot, más dolgokkal együtt oszthatatlan szolgáltatásként (dologösszességként) akarja eladni köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni.
b) Az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. Ha az elővásárlásra jogosult kizárólag arra a dologra nézve tesz elfogadó nyilatkozatot, amelyre az elővásárlási joga vonatkozik, nyilatkozata új ajánlatnak minősül, így közte és a tulajdonos között a szerződés csak akkor jön létre, ha ajánlatát a tulajdonos elfogadja.
c) Megegyezés hiányában az elővásárlásra jogosult és a tulajdonos között csak akkor jön létre az adásvételi szerződés kizárólag arra a dologra nézve, amelyre az elővásárlási jog vonatkozik, ha a dologösszességként való értékesítés a Ptk. 5. § (1) bekezdésében foglalt tilalomba ütközik.

A 2/2009. (VI. 24.) PK vélemény teljes szövegét innen letöltheti:

 

2. Elővásárlási jog Ptk-ban meghatározott esetei (nem teljeskörű felsorolás)

2.1. Ha az épület és az alatta fekvő ingatlan tulajdonosa nem azonos személy

Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik, a földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát a földre elővásárlási jog illeti meg (1959. évi IV. tv. 97. § (3) bek.) [2013. évi V. tv. 5:20. §].

2.2. Osztatlan közös tulajdon

Osztatlan közös tulajdon esetében (amikor egy helyrajzi számú ingatlannak több tulajdonosa van) a saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet, vagyis akár el is adhatja. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára azonban a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási (és előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti) jog illeti meg (1959. évi IV. tv. 145. § (2) bek.) [2013. évi V. tv. 5:81. § (1) bek.].

Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el [2013. évi V. tv. 5:81. § (2) bek.].

A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg [2013. évi V. tv. 5:81. § (3) bek.].

A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja [2013. évi V. tv. 5:81. § (5) bek.].

A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat a Ptk. alapján megillető elővásárlási jogot (1959. évi IV. tv. 145. § (3) bek.) [2013. évi V. tv. 5:81. § (4) bek.].

 

3. Elővásárlási jog kógens jogszabályban rögzített esetei (nem teljeskörű felsorolás)

3.1. Társasházi lakás

A társasházi alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásra, illetőleg a külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető, de ezt a jogosultságot is megelőzheti az egyéb jogszabályokban rögzített elővásárlási (előbérleti) jog [2003. évi CXXXIII. tv. 5. § (3)-(4) bek.].

Tehát a társasházi lakások esetében csak lehetőség az elővásárlási jog alapítása, azonban ha az alapító okirat tartalmazza az elővásárlási jogot, az adásvételi szerződések megkötése során erre mindenképpen tekintettel kell lenni.

3.2. Szövetkezeti lakás

A szövetkezeti lakások - ha az alapszabály így rendelkezik - a lakásszövetkezet tulajdonában is állhatnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. Az állandó használat jogának visszterhes átruházása esetén a lakásszövetkezetet az elővásárlásra vonatkozó szabályok szerinti jog illeti meg. A lakásszövetkezet e jogát maga gyakorolja, vagy erre valamely tagját jelölheti ki.

Ha a lakásszövetkezet nem él az elővásárlási jogával, a tag használati jogát olyan személyre ruházhatja át, aki a tagsági feltételeknek megfelel. Az ilyen személy tagfelvételi kérelme nem utasítható el [2004. évi CXV. tv. 12. § (3)-(4) bek.].

3.3. Műemlék

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Örökségvédelmi törvény, Kötv.) alapján a kulturális örökség védetté nyilvánított ingatlan elemeire a Magyar Államot – a temetők és temetkezési emlékhelyek, valamint műemléki jelentőségű területek és a műemléki környezetek kivételével – elővásárlási jog illeti meg, ha ezt a védetté nyilvánító, illetőleg a védettséget módosító rendelet kimondja. Vagyis nem automatikus létezik minden védett ingatlanra elővásárlási jog, ennek fennállásához az kell, hogy a védettségről szóló jogszabály tartalmazza.

Jelentős változás, hogy 2015. január 1. napjától bevezettek egy új kategóriát: a műemléki érteket. Műemléki értéken az államot megillető elővásárlási jog nem állhat fenn [2001. évi LXIV. tv. 86. § (1a) bek.]. A történeti kert mint kivétel már nincs a Kötv-ben feltüntetve, ezért az elővásárlási jog ezen műemlékvédelmi kategória tekintetében is fennállhat.

Amennyiben az ingatlanra több elővásárlási jog áll fenn, első helyen az államot, második helyen az ingatlant kezelő (vagy ingyenesen használó) önkormányzatot, harmadik helyen az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (1) bek. a) pont, 37-40. §].

Védetté nyilvánított kulturális javak ellenérték mellett történő tulajdonátruházása esetében csak a Magyar Államot illeti meg az elővásárlási jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (1) bek. b) pont].

Ingatlanok esetében a Magyar Állam elővásárlási jogát a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Forster Központ) gyakorolta, azonban 2016. december 31. napján jogutódlással megszűnt [379/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 276. §]. 2017. január 1. napjától a Magyar Állam elővásárlási jogát a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja, és a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság irányítása alá tartozó Nyilvántartási, Tudományos és Gyűjteményi Főosztály vezetője jogosult a kiadmányozásra [2001. évi LXIV. tv. 86. § (3) bek; 496/2016. (XII. 28.) Korm. rend. 3. § (4) bek. a) pont; 378/2016. (XII. 2.) Korm. rend. 34. § (2) bek. e) pont; 1/2014. (VII. 23.) MvM ut. 2. függelék 10.3.4. pont].

Az 1998. január 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében első helyen az államot, második helyen a feladatot ellátó helyi önkormányzatot, ennek hiányában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot (fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi és kerületi önkormányzatot megegyezésük szerint) illeti meg az elővásárlási jog. A vallási közösség működését biztosító, illetve hitéleti, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, továbbá kulturális célú, egyházi használatban lévő műemlék épület esetében a települési önkormányzat helyett második helyen a használót illeti e jog [2001. évi LXIV. tv. 86. § (4) bek.].

3.4. Szőlő termőhelyi kataszterben szereplő ingatlan

A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében
a) az államot, illetve - közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében - a földműves tulajdonostársat követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg, ha az elővásárlással érintett föld nem szőlő művelési ágban nyilvántartott és a szerzés célja szőlőültetvény létesítése;
b) az a) pont alá nem tartozó esetben a földet használó földművest követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg [2012. évi CCXIX. tv. 20/A. § (1) bek.].

3.5. Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan

Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a lakások kivételével - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Ezen jogosultság az államot osztott tulajdon esetén az épület tulajdonosának a földre, illetve a föld tulajdonosának az épületre fennálló elővásárlási jogát megelőzően illeti meg [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (2) bek.]. Az elővásárlási jog csak az állam vagy az önkormányzat által versenyeztetési értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén nem alkalmazandó [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (4) bek.].

Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő megküldéstől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A 35 napos határidőt az ajánlat vagy a szerződés személyes átadása esetén az átadás igazolt napjától, postai küldemény esetén a küldemény feladásának igazolt napjától kell számítani. A határidő elmulasztása jogvesztő [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (5) bek.].

3.6. Korábbi állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az elővásárlási jogosultak sorrendje:
1. a kulturális örökség védelméről szóló törvényben megjelölt hatóság által gyakorolt elővásárlási jog (ha műemlék a lakás),
2. a lakásban élő
a) bérlő;
b) bérlőtárs;
c) társbérlő;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke elővásárlási jogát követi
3. Magyar Állam [2011. évi CXCVI. tv. 14. § (3) bek.].

Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati, illetőleg az állami lakásra, más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg
a) a bérlőt;
b) a bérlőtársakat egyenlő arányban;
c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában;
d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét [1993. évi LXXVIII. tv. 49. § (1) bek.].

Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni [1993. évi LXXVIII. tv. 50. §].

3.7. Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld

A Földforgalmi törvény alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (föld) eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:
a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében;
b) a földet használó olyan földművest,
ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül,
bb) aki helyben lakónak minősül, vagy
bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van;
c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül;
d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;
e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van [2013. évi CXXII. tv 18. § (1) bek.].

3.8. Településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlan

A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében. A fővárosban a fővárosi vagy azt a kerületi önkormányzatot illeti meg az elővásárlás joga, amely a megosztott feladatkör alapján az adott településrendezési cél megvalósítója.

Az elővásárlási jogot az önkormányzat köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Ha az elővásárlási jog fenntartásának indokai megszűnnek, az önkormányzatnak haladéktalanul kérni kell az ingatlan-nyilvántartásból való törlést.

Az önkormányzat elővásárlási joga - az országos jelentőségű védett természeti területen lévő és a műemléki ingatlanra vonatkozó elővásárlási jogot kivéve - a más jogszabályokon, illetve szerződésen alapuló elővásárlási jogot megelőzi.

Ha az önkormányzat az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított hatvan napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. A bejegyzett elővásárlási jogot az elidegenítés nem érinti [1997. évi LXXVIII. tv. 25. §].

3.9. Világörökségi helyszínen található ingatlanok

Lásd: Világörökségi helyszínen található ingatlanokra vonatkozó elővásárlási jog