Az építkezés fázisai

A lakáshitelkamatok bizonyára emelkednek – a július végi MNB-döntés után derülhet ki, mennyivel

2021.07.13

A jegybanki alapkamat legutóbb 2016-ban ment 1 százalék fölé, akkor 5 százalék fölött voltak a lakáshitelkamatok. A július 27-én várható kamatdöntés szinte biztosan megint 1 százalék fölé emeli az alapkamatot, csak az a kérdés, mennyivel.

 

 

A vártnál gyorsabb, 5,3 százalékos infláció volt Magyarországon idén júniusban, s a szolgáltatások terén az elemzők szerint még gyorsulhat is a pénzromlás. Ez a hitelkamatok változására is hatással lehet: ha júliusban magasabb kamatemelésről dönt az MNB, a bankok ceruzája is mélyebben fog majd a kamatemeléskor. Alapvetően az várható, hogy az év végéig folyamatosan emelkednek majd a banki hitelek – írja közleményében a money.hu. 

Az az inflációs folyamatok egyértelművé teszik, hogy tovább folytatódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusban indított kamatemelési ciklusa. Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy sajtótájékoztatón a közelmúltban arról beszélt, hogy a júliusi döntés kapcsán meghatározó lesz, hogy milyen mértékben emel majd a ciklus végéig kamatot havonta az MNB. A piac eddig 15 bázispontos kamatemelési lépéseket várt, ám a júniusi inflációs adatok fényében több elemző már azt is felvetette, hogy ennél magasabb lehet az emelés mértéke. 

A kamatdöntést most a lakáshitel felvétel előtt állók is várhatják. A júniusi kamatdöntés óta a hosszan fix lakáshitelek kamatszintjét befolyásoló jegybanki mutató (BIRS) értéke 3 éves időtávra 0,2 százalékponttal, 5 évre 14 bázisponttal emelkedett.

Ha július 27-én az előzetesen várt 15 bázispontnál komolyabb kamatemelés történik, a bankok – amelyek az elmúlt hetekben megkezdték a kamatok emelését – még gyorsabb emelésre kényszerülhetnek.

A hitelfelvételt tervezőknek ezért érdemes lehet a nyári napokban is időt szakítani az ügyintézés felpörgetésére. 

De ha csak a várt 15 bázispontos kamatemelést lépi meg az MNB, az alapkamat akkor is 1 százalék fölé (1,05 százalékra) kerül. Ilyen szinten utoljára 2016 májusában volt az alapkamat. Akkor a lakáshitelek átlagos kamatszintje 5,11 százalék volt, 10 éves kamatfixálás mellett pedig 5,42 százalékon lehetett lakáskölcsönhöz jutni. Az MNB legutolsó, idén áprilisi adatai szerint a lakáshitelek átlagos kamatszintje 3,93 százalék volt, míg aki legalább 10 évre fixálta kölcsönének törlesztőrészletét átlagosan 4,46 százalékos kamatot fizet. Természetesen nem várható visszatérés a 2016-os magas kamatokhoz, de az bizonyos, hogy a következő hónapokban drágulni fognak a kölcsönök. 

Ráadásul a drágulás folyamatos lesz, az elemzők most azt várják, hogy több hónapon keresztül emeli az alapkamatot az MNB, az általános vélekedés szerint év végére legalább 1,35-1,5 százalékra emelkedik majd a szintje. Ez pedig azt jeleni majd, hogy

az irányadó kamatszint fél év alatt 0,75-0,9 százalékponttal is emelkedhet majd – ez az a mérték, amely a banki hitelek drágulásának minimuma lesz.

A bankok persze nem egy időben és nem egyforma mértékben drágítják majd a hiteleket. Ebben a helyzetben fontossá válik az, hogy hol és milyen feltételek mellett, milyen gyorsan lehet hozzáférni a kölcsönökhöz. A money.hu lakáshitel oldala segít az eligazodásban és abban, hogy az információk alapján a legmegfelelőbb bankhoz forduljunk – hívja fel a figyelmet a közlemény.

 

Építkezési fázis:

1. Ingatlanvétel, finanszírozás

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!
Tennivalók listája

A jelzálogjog és a végrehajtási jogok mellett például a szolgalmi jogoknak is lehetnek nem kívánt következményeik.

Bővebben >>>>

Más-más iratokat kell ellenőriznünk üres telek, felépítménnyel rendelkező ingatlan és lakás esetében.

Bővebben >>>>

A valóságban fennálló méretek eltérhetnek a térképmásolat méreteitől.

Bővebben >>>>

Osztatlan közös tulajdon, illetve társasház esetén szükségesek ezek a dokumentumok.

Bővebben >>>>

Az építésügyi előírásoktól függ, hogy milyen építési, átalakítási, bővítési tevékenységet (nem) végezhetünk.

Bővebben >>>>

A helyi szabályozás megtilthatja például bizonyos anyagok vagy színek használatát, meghatározhatja a tető lehetséges formáját.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati rendelet által rögzített tilalom vagy kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdoni lapon ez nem jelenik meg.

Bővebben >>>>

Ha valamilyen fontos közmű nem elérhető az ingatlanon, tájékozódjunk, hogy a bekötésre lesz-e lehetőség.

Bővebben >>>>

A választott helyszín nagymértékben és hosszú távon befolyásolja későbbi energiafelhasználásunkat, komfortunkat, közérzetünket és életformánkat.

Bővebben >>>>

Az önerő mellett pénzintézeti hitellel és állami támogatásokkal kalkulálhatunk.

Bővebben >>>>

Az illetékkedvezményekkel sok pénzt lehet megspórolni.

Bővebben >>>>

Mindenképpen szükség lesz ügyvédre vagy közjegyzőre.

Bővebben >>>>

A vevő csak akkor lesz tulajdonos, ha ezt a Földhivatalnál a tulajdoni lapra bejegyezték.

Bővebben >>>>
Letölthető dokumentumok

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt a VÉTELI AJÁNLAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSÁRA VALÓ FELHÍVÁS céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOGRÓL LEMONDÓ NYILATKOZAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

 

Bővebben >>>>
Jellemző hibák

A vételi ajánlat elfogadása előtt az eladónak kell ezt megtennie.

Bővebben >>>>

A bank nem adott hitelt, és bővíteni sem lehetett.

Bővebben >>>>

Csak az övezeti besorolásból derült ki.

Bővebben >>>>

A geodéziai felméréskor derült ki, hogy a ház belóg az oldalkertbe.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati „útlejegyzés” csak a településrendezési tervből derült ki.

Bővebben >>>>