Nem magától értetődő, hogy a Magyar Mérnöki Kamara nyújtson egy ilyen szolgáltatást, ami alapvetően a lakosságot célozza meg…
Valóban, az alapvető feladatunk a mérnökök érdekvédelme, továbbképzése, tehát ez számunkra kilépés a saját területünkről. Azzal egészítem ki a felvetést, hogy nemcsak a lakosságnak, hanem a kisvállalkozásoknak is tudunk energetikával kapcsolatos tanácsokat adni. Mindennek pedig az az előzménye, hogy az Információs és Technológiai Minisztériumtól felkérést kaptunk, hogy vegyük át ezt a szolgáltatást a kormányhivataloktól. Most már jogszabály is rögzíti, hogy ez a mi feladatunk. Megjegyzem, hogy egy ilyen szolgáltatás csak a kamarának mint szakmai testületnek új, a tagjaink számára – akik közül sokan ilyen szakterületen dolgoznak – teljesen megszokott rutinfeladat. Illetve annyiban mégsem egészen rutinfeladat, hogy a tanácsadónak tisztában kell lennie az éppen aktuális jogszabályokkal, pénzügyi és pályázati lehetőségekkel is, melyeket követni nem mindig egyszerű. Mondjuk inkább úgy: szép szakmai feladat, amelyben a tanácsot kérő emberek és vállalkozások számíthatnak a mérnökökre.
„Bízz bennem, mérnök vagyok!” – ezzel a mondattal egy sor vicces és komoly mémet láthatunk az interneten; mindegyik valamiképpen a mérnöki szakma szépségeire és nehézségeire irányítja a figyelmünket. Ha az embernek egészségügyi problémája van, „forduljon kezelőorvosához, gyógyszerészéhez”, ha pedig műszaki gondja, akkor nyilván „forduljon mérnökéhez”... Valami ilyesmire is szeretnék felhívni a figyelmet ezzel a szolgáltatással? Hogy érdemes a mérnökökhöz fordulni?
Igen, határozottan van ilyen szándékunk, ami abból is látszik, hogy mi is használunk hasonló szlogent: „Kérdezze mérnökét!” És ha valamikor, akkor most nálunk energetikai ügyekben érdemes kérdezni a mérnököt, hiszen ingyenes a tanácsadás. Ez kiváló alkalom, hogy bemutassuk, a mérnöki tudás milyen konkrét hasznot hajthat egy adott építkezés vagy felújítás esetében. Sajnos egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy családi ház esetében rendes szakági – tehát elektromos, épületgépészeti és tartószerkezeti – tervek is készüljenek. Ha készülnek is, gyakran csak valami jelképes dokumentum születik, hogy legyen mit feltölteni a megfelelő helyre. Pedig
ma már egy családi ház esetében is komoly, összetett rendszerek működhetnek, ezért nagyon fontos lenne az építtető számára is, hogy ezek jól készüljenek el.
Az ilyen tervek „előszobája” lehet az ingyenes tanácsadás. Azt egyébként fontos hangsúlyozni, hogy az ingyenes szolgáltatásunk nem jelent tervezést, nem jelent komplex mérnöki előkészítő munkát, hanem az iránykijelölést szolgálja.
Nagy Gyula: Legyen hasznos a beruházás, ne csak a pénzt költsük el!
Mindennek azért is nagy most a jelentősége, mert elindult az állami otthonfelújítási támogatási program, azaz feltehetően azok közül is sokan belevágnak majd ilyen munkálatokba, akik egyébként rövid távon ezt nem tervezték.
Igen, várható egy felújítási boom. És a hatmillió forintos összeg – a támogatásként kapható hárommillió forint plusz a kamatmentes hitelként kapható hárommillió – már akkora összeg, amiből értelmes és hatékony dolgot is lehet csinálni. Most fél áron lehet olyan beruházást megvalósítani, ami aztán termőre fordul: megtakarítást hoz, könnyebbé teszi az életet. De ahhoz mindenképpen szükség van mérnöki tudásra, hogy ez megtörténjen, és ne csak a pénzt költsük el.
Mennyire lehet meggyőző ez az érvelés a lakosságnak abban a körében, amelyikben – mint az előbb ön is említette – a szakági tervek szükségességéről sincsenek meggyőződve?
Ismerjük azt a jelenséget, amikor a megrendelő tízezer forintokat igyekszik lealkudni a tervezői díjból, miközben mondjuk kétmillió forintos masszázskádat építtet be. Tehát valóban, szemléleti problémáról van szó. Esetünkben a meggyőzést az segíti, hogy ingyenes ez a tanácsadásunk, ami – mint mondtam – iránykijelölésként nagyon hasznos lehet. Akár még a pénzügyi forrásszerzésben is tudunk segíteni, hiszen az aktuális pályázati lehetőségekről is adunk információt. De a változó jogszabályok között is segítünk tisztán látni, amit laikusként, önállóan nehéz lenne elérni. Hozzáteszem, hogy a Magyar Mérnöki Kamara független, szakmai tanácsokat ad;
sohasem ilyen vagy olyan termékre akarjuk rábeszélni az embereket, hanem a szakértelmünkkel támogatjuk a jó döntéseket.
Hányan vették igénybe eddig a szolgáltatást?
Itt is igaz a mondás, hogy „minden kezdet nehéz”. Eddig csak százas nagyságrendben volt érdeklődő, de a szolgáltatás szélesebb körű népszerűsítésébe csak mostanában kezdünk bele. A járvány se könnyíti meg a dolgunkat – ha megszűnnek a korlátozások, megnyílik a lehetőség a személyes konzultációk előtt, akár a megyei kamarai irodáinkban országszerte, kapcsolódni tudunk különböző rendezvényekhez, és így tovább.
A járvány időszakában értelemszerűen online módon történt az egész folyamat – ez a lehetőség a későbbiekben is fennmarad?
Természetesen. Azt is szeretnénk fenntartani, ami jelenleg is működik: az érdeklődőknek előzetesen ki kell tölteniük egy úgynevezett állapotfelvételi adatlapot, ezzel a szakembereink hozzájuthatnak azokhoz az alapadatokhoz, amelyek alapján használható tanácsokat tudnak adni. Mivel a tapasztalataink szerint néhány érdeklődő már az adatlap kitöltésénél elakadt, gyorsan hozzáteszem: a tanácsadásnak nem feltétele a kitöltés, írják be azt, amit tudnak, és nyugodtan küldjék el úgy – a további szükséges adatok kiderítésében is szívesen segítünk! Minél több információ áll a szakértő rendelkezésére, annál alaposabb javaslatot tud adni.
A honlapon szerepel az is, hogy a kamaránál szeretnék a tanácsadás eredményét nyomon követni, azaz a megvalósult beruházás után időnként adatokat kell szolgáltatni.
Igen, ezt kérjük, de nem tudjuk kötelezővé tenni, ha valaki semmiképpen nem akarja ezt. Szerintünk érdemes megtenni, mert ebből látszik, hogy milyen eredményt sikerült elérni. Rendelkezésünkre áll ugye a kiinduló adatlap, a tanácsadásról is készül egy írott jegyzőkönyv, ezeket egészíthetik ki a megvalósult intézkedések eredményét mutató adatlapok. Mindebből az érintett ügyfél is pontos képet kaphat az elért eredményekről, a nálunk összegyűlt adatokból pedig átfogó kép is kialakulhat az országban folyó hasonló célú munkákról, illetve a mi tanácsadási munkánk eredményességéről is.
A tanácsadás alapvetően az épületek energiahatékonnyá tételére vonatkozik, ugye?
A lakosság esetében igen, de a vállalkozásoknak tudunk tanácsot adni akár a gyártási, technológiai folyamataik vagy mondjuk a szállítási tevékenységük energiafelhasználásával kapcsolatban. Ezekben a témakörökben is vannak felkészült mérnökeink, akik rendelkezésre állnak.
Hány mérnök foglalkozik a kamarában a tanácsadással?
Most, az induló online szakaszban tízen. Különböző szakterületeken jártasak, tehát az előzetesen kitöltött adatlapok alapján jutnak el hozzájuk az egyes esetek. Az MMK-ban egyébként összesen háromezer olyan tagunk van, akit a képesítése elvben alkalmassá tesz ilyen tanácsadásra. Nem gondolom, hogy valaha is szükség lenne arra, hogy ezt a teljes kapacitást igénybe vegyük, de azt reálisnak látom, hogy a későbbiekben minden megyeszékhelyen, vagy akár a többi nagyobb városban is legyen néhány mérnök, aki helyben segítséget tud nyújtani. Ennek a járványhelyzet elmúltával lesz nagyobb jelentősége, amikor személyes találkozások során tudunk tanácsokat adni. Nyáron bevezethetjük akár a „terasztanácsadást” is… Vannak tehát ötleteink, várjuk az érdeklődőket. Mindenesetre ez másfajta tevékenység, mint amivel eddig jellemzően foglalkoztunk, nekünk is tanulnunk kell az ilyen típusú szolgáltatásnyújtást. Szerencsére vannak ehhez értő szakemberek, akiktől segítséget kapunk.
Van a kamarának más olyan szolgáltatása, ami nem a szakmagyakorló mérnököket, hanem a lakosságot érinti?
A lakosság figyelmébe még az mmk.hu honlapunk mérnökkereső szolgáltatását tudom ajánlani, ahol tervezőket, szakértőket, műszaki ellenőröket tudnak találni szakterületre és földrajzi helyre keresve.
Sok építkező vagy felújító tanácstalan, hogy hol találhat mérnököt egyes feladatokra – holott lehet, hogy a lakóhelye közelében is van megfelelő. A kereső segítségével ez néhány kattintás után kiderül.
Tavaly óta kamaránk végzi a gázszerelők hatósági nyilvántartását is. Ez is kicsit „kakukktojásnak” számít nálunk, mindenesetre a lakosság ennek köszönhetően gázszerelőket is tud találni a keresőnkben.
Annyiban mégiscsak hasznosak lehetnek ezek a szolgáltatások – erre ön is utalt az előbb –, hogy a lakosság világosabb képet kap a mérnöki munkáról, illetve hogy milyen haszon származik abból. Kihasználják tehát a tanácsadást effajta „népnevelésre” is?
Én inkább tudatformálásnak nevezném ezt; igen, úgy gondolom, ez nagyon fontos az energiahatékonyság terén. Ha ilyen típusú beruházások lehetősége felmerül, akkor az emberek jelentős része nagyon kevés szempontot vesz figyelembe: mennyibe kerül, mikor lesz készen, mikor térül meg? Pedig ezeken kívül az is fontos szempont lehet, hogy az adott beruházás mennyiben teszi kényelmesebbé az életünket, mennyire járul hozzá egy komfortosabb, ugyanakkor környezettudatosabb életformához. Manapság egyre drágább épületek készülnek, egyre összetettebb rendszerekkel, tehát egyre fontosabb, hogy megalapozott, sok szempontot figyelembe vevő döntések szülessenek, melyekkel egyébként akár több generáció életminőségét befolyásolhatjuk. Ugyanakkor tudjuk, hogy egészen más problémái vannak annak az embernek, aki mondjuk bontott ablakkeretet éget el a vaskályhában és azzal fűt… Tehát itt már nem csak energiatakarékosságról, de komoly szociális kérdésekről is szó van.
Vagyis a szociális feltételek behatárolhatják, hogy hol milyen lehetőségek vannak…
Igen, de másfajta kötöttségek is elképzelhetők. Például a pesti belvárosban, ahol nem lehetséges a régi épületek homlokzatának vagy tetőszerkezetének megváltoztatása, bizonyos lehetőségek eleve nem jöhetnek szóba. De itt is meg kell találni a megfelelő megoldásokat.
Ezeket az egyéni adottságokat, egyéni sorsokat is figyelembe tudja venni egy mérnöki szemléletű tanácsadás?
Mindenképpen figyelembe kell vennünk. Nem korlátozhatjuk arra a tanácsainkat, hogy építse be, cserélje ki ezt vagy azt. Előfordult olyan eset, amikor egy frissen megvásárolt vidéki ház tulajdonosának racionálisan csak azt a tanácsot lehetett adni, hogy bontsa le az épületet és építsen helyette egy újat. De az ő élethelyzetében ez vajon járható út? Ezek nehéz helyzetek, és kérdés, hogy ilyenkor mit tudunk mondani. Megjegyzem egyébként, hogy
ingatlanvásárlás előtt is tudunk tanácsot adni, érdemes ilyenkor is hozzánk fordulni.
Ha idejében le tudjuk beszélni az illetőt arról, hogy megvegye az adott lakást, vagy legalábbis szembesíteni tudjuk a kockázatokkal, azzal ki tudjuk védeni a kényszerhelyzeteket.
Bethlenfalvy Gábor
