Az építkezés fázisai

Aki „trükközik” a CSOK-kal, annak az illetéket is be kell fizetnie utólag

2021.05.21

A CSOK-kal vásárolt új lakások esetében immár nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni – néhány speciális esetben utólag mégis fennáll ez a kötelezettség. Legutóbb a „trükközni” szándékozók előtt zárt be néhány kiskaput a jogalkotó.

 

 

2021 januárjától nem kell vagyonszerzési illetéket fizetniük azoknak, akik CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) felhasználásával vásárolnak új építésű ingatlant. Ám amennyiben a megelőlegezett CSOK feltételei nem teljesülnek, akkor nemcsak a CSOK-ot kell (részben vagy egészben) visszafizetni, hanem az elengedett vagyonszerzési illetéket is be kell fizetni utólag (szintén részben vagy egészben). 

Ezek az esetek alapvetően a következők: 
- ha a CSOK igénylésekor vállalt gyermekek nem születnek meg a megszabott időre (1 gyermeknél 4 év, 2 gyermeknél 8 év, 3 vagy több gyermeknél 10 év áll rendelkezésre),
- ha a család más településen talál munkát, ezért nem a CSOK-kal vásárolt ingatlanban él (ezt 5 évig szankciók nélkül megtehetik, ám ezt követően vissza kell fizetniük a támogatást, ezzel együtt pedig meg kell fizetni az illetéket is).

Ugyanakkor bizonyos speciális esetekben nem kell az illetéket utólag megfizetni akkor sem, ha a megelőlegezett csok egyébként részben vagy egészben visszajár:
- ha a család meglévő és vállalt gyermekre egyaránt igényelt CSOK-ot, és a támogatás arányos részét azért kellett visszafizetni, mert a vállalt gyermekek – vagy egy részük – nem születtek meg (hiszen a meglévő gyermek miatt a család jogosult a családi otthonteremtési kedvezményre, ezzel pedig az illetékmentességre is),
- akkor sem kell az illetéket utólag megfizetni, ha a vállalt gyermekek egészségügyi probléma miatt nem születtek meg. 

A szabályok legutóbbi módosítása pedig kifejezetten azokra vonatkozik, akik trükközni próbálnának, vagyis a CSOK felhasználásával megszerzett ingatlant nem saját lakhatásuk céljára használják. Ez a következőket jelentheti:
- ha a CSOK-ot igénylő személy a lakás használatát másnak átengedi, azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapítanak,
- ha a lakást nem lakásként használják, hanem például irodaként funkcionál (ugyanakkor a CSOK-kal megszerzett lakás bejelenthető egy vállalkozás székhelyeként, ha az adott vállalkozás nem részvénytársaság, valamint ha a vállalkozás a lakástulajdonos többségi tulajdonában van). 

 

(Forrás: igylakunk.hu, infostart.hu
 

(Kép: Clker-Free-Vector-Images, pixabay.com)

 

Építkezési fázis:

1. Ingatlanvétel, finanszírozás

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!
Tennivalók listája

A jelzálogjog és a végrehajtási jogok mellett például a szolgalmi jogoknak is lehetnek nem kívánt következményeik.

Bővebben >>>>

Más-más iratokat kell ellenőriznünk üres telek, felépítménnyel rendelkező ingatlan és lakás esetében.

Bővebben >>>>

A valóságban fennálló méretek eltérhetnek a térképmásolat méreteitől.

Bővebben >>>>

Osztatlan közös tulajdon, illetve társasház esetén szükségesek ezek a dokumentumok.

Bővebben >>>>

Az építésügyi előírásoktól függ, hogy milyen építési, átalakítási, bővítési tevékenységet (nem) végezhetünk.

Bővebben >>>>

A helyi szabályozás megtilthatja például bizonyos anyagok vagy színek használatát, meghatározhatja a tető lehetséges formáját.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati rendelet által rögzített tilalom vagy kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdoni lapon ez nem jelenik meg.

Bővebben >>>>

Ha valamilyen fontos közmű nem elérhető az ingatlanon, tájékozódjunk, hogy a bekötésre lesz-e lehetőség.

Bővebben >>>>

A választott helyszín nagymértékben és hosszú távon befolyásolja későbbi energiafelhasználásunkat, komfortunkat, közérzetünket és életformánkat.

Bővebben >>>>

Az önerő mellett pénzintézeti hitellel és állami támogatásokkal kalkulálhatunk.

Bővebben >>>>

Az illetékkedvezményekkel sok pénzt lehet megspórolni.

Bővebben >>>>

Mindenképpen szükség lesz ügyvédre vagy közjegyzőre.

Bővebben >>>>

A vevő csak akkor lesz tulajdonos, ha ezt a Földhivatalnál a tulajdoni lapra bejegyezték.

Bővebben >>>>
Letölthető dokumentumok

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt a VÉTELI AJÁNLAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSÁRA VALÓ FELHÍVÁS céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOGRÓL LEMONDÓ NYILATKOZAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

 

Bővebben >>>>
Jellemző hibák

A vételi ajánlat elfogadása előtt az eladónak kell ezt megtennie.

Bővebben >>>>

A bank nem adott hitelt, és bővíteni sem lehetett.

Bővebben >>>>

Csak az övezeti besorolásból derült ki.

Bővebben >>>>

A geodéziai felméréskor derült ki, hogy a ház belóg az oldalkertbe.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati „útlejegyzés” csak a településrendezési tervből derült ki.

Bővebben >>>>