Az építkezés fázisai

Ha elég egy apró kert, jó megoldás lehetne egy sorházi lakás – de nem könnyű ilyet venni

2021.05.11

Kedvelt ingatlanpiaci szegmens a sorházi lakásoké, nem nehéz őket eladni – ez rajzolódik ki a szakértők szavaiból. Vásárolni már nehezebb ilyet, hiszen ma rendkívül ritkák a sorházi építkezések, így a használt sorházi lakások piaca elég szűkös. Ráadásul az áruk is viszonylag magas.

 

 

Új építésű sorházból viszonylag kevés van most az ingatlanpiacon, aminek oka az építési szabályzatok szigorodásában, az övezeti besorolásokban keresendő, de használt sorházak is elég ritkán kerülnek fel a kínálatba – idézi a lapunkhoz eljuttatott közlemény Hártó Reginát, a Balla Ingatlan érdi irodájának vezetőjét.

A 2008-as pénzügyi és ingatlanpiaci válság előtt igen gyakoriak voltak a sorházépítések, mivel akkor a dél-pesti agglomerációban „zsebkendőnyi” telkeknél is megadták az építési engedélyt sorházakra.

Mára azonban a sorházi építkezések száma – a szigorodó szabályozás miatt – erősen csökkent, inkább ikerházakat és családi házakat építenek fel a beruházók

– mondja Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője.

Használt sorházból ugyan van néhány a piacon, de ezeknél nem igazán lehet érzékelni, hogy olcsóbbak lennének, mint a családi házak vagy az ikerházak – véli Hártó Regina, aki úgy látja, a sorházak gyakorlatilag azonos négyzetméteráron kerülnek piacra, mint a családi házak. Ez azt jelenti, hogy a nyugati agglomerációban 50-70 milliós kínálati árakon lehet találkozni velük, és csak elvétve akad egy-egy sorházi ingatlan ezen árszint alatt, miközben az alapterületük sem minden esetben kisebb. Tény ugyanakkor, hogy jelenleg is erőteljes a túlárazás a piacon – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

A dél-pesti agglomeráció esetében némileg talán alacsonyabb árakról beszélhetünk, de ez betudható annak is, hogy például a Szigethalmon nagy számban találhatók a sorházak között úgynevezett könnyűszerkezetes építési móddal készült ingatlanok is. Ezek között 25-30 millió forint körül áron találunk ajánlatokat, ugyanakkor az Ytong-alapra épített vagy saroktelken álló, tehát jobb adottságú könnyűszerkezetes sorházi lakásokért már 32-33 millió forintot szeretnének kapni a tulajdonosaik – mutatott rá Marosvölgyi Gabi.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy több olyan jellemző is befolyásolja egy sorházi lakás árát, ami egy családi háznál nem merül fel szempontként. Ilyen például az, hogy miként közelíthető meg az adott sorházi lakás, ugyanis sorházak épültek és épülnek az utcára párhuzamosan – ilyenkor mindegyik lakás az utcafrontra néz, az utcáról közvetlenül elérhető a bejárat –, valamint arra merőlegesen is. Természetesen az előbbi a preferált megoldás a vevők számára, hiszen nem kell átmenni a szomszédokon, hogy megközelítsük a lakásunkat, ami a népszerűségüknél és az áruknál is érezhető.

Emellett az is számít, hogy szélső vagy középső lakásokról van-e szó. Előbbiek esetében nagyobb a kert, valamint körbejárható a lakás, míg utóbbi esetében talán lehet valamennyit spórolni a fűtési költségen, hiszen két oldalról is védve van az ingatlan. Ugyanakkor az is fontos:

ahhoz, hogy megközelítsük a saját kertünket egy ilyen középen elhelyezkedő ingatlan esetében, át kell vágni a lakáson.

Ez különösen akkor tud zavaró lenni, ha valami építés, munkálat zajlik a kertünkben – mutatott rá Marosvölgyi Gabi, aki szerint ezért a sorházaknál egyértelműen a szélső lakások a kedveltebbek.

Vannak tehát megfontolandó tényezők, és nyilván ezekből az is következik, hogy bár kedvelik a vevők a sorházakat is, azért szívesebben választanak ikerházat vagy családi házat, hogy kiküszöböljék ezeket a hátrányokat. Ugyanakkor Hártó Regina szerint sokan vannak olyanok is, akiknek kifejezetten nincs igényük nagy kertre és annak fenntartására – elég számukra egy 30-100 négyzetméteres saját zöldterület –, így jobb megoldás számukra egy sorházi ingatlan.

Mint Marosvölgyi Gabi is megjegyezte, sokan kifejezetten a kis kerttel rendelkező ingatlanokat keresik az ingatlanpiacon, többek között azok az idősebbek, akik családi házból költöznek ki, de már nem tudják gondozni, fenntartani a nagy telket, viszont mégsem akarják teljesen feladni a kertes ház hangulatát. Emellett megjelennek a vevők között a lakótelepi, társasházi lakásokból érkezők is, akik most ismerkednek a kerttel rendelkező ingatlanok által kínált lehetőségekkel.

 

(Fotó: falco, pixabay.com)

Építkezési fázis:

1. Ingatlanvétel, finanszírozás

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!
Tennivalók listája

A jelzálogjog és a végrehajtási jogok mellett például a szolgalmi jogoknak is lehetnek nem kívánt következményeik.

Bővebben >>>>

Más-más iratokat kell ellenőriznünk üres telek, felépítménnyel rendelkező ingatlan és lakás esetében.

Bővebben >>>>

A valóságban fennálló méretek eltérhetnek a térképmásolat méreteitől.

Bővebben >>>>

Osztatlan közös tulajdon, illetve társasház esetén szükségesek ezek a dokumentumok.

Bővebben >>>>

Az építésügyi előírásoktól függ, hogy milyen építési, átalakítási, bővítési tevékenységet (nem) végezhetünk.

Bővebben >>>>

A helyi szabályozás megtilthatja például bizonyos anyagok vagy színek használatát, meghatározhatja a tető lehetséges formáját.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati rendelet által rögzített tilalom vagy kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdoni lapon ez nem jelenik meg.

Bővebben >>>>

Ha valamilyen fontos közmű nem elérhető az ingatlanon, tájékozódjunk, hogy a bekötésre lesz-e lehetőség.

Bővebben >>>>

A választott helyszín nagymértékben és hosszú távon befolyásolja későbbi energiafelhasználásunkat, komfortunkat, közérzetünket és életformánkat.

Bővebben >>>>

Az önerő mellett pénzintézeti hitellel és állami támogatásokkal kalkulálhatunk.

Bővebben >>>>

Az illetékkedvezményekkel sok pénzt lehet megspórolni.

Bővebben >>>>

Mindenképpen szükség lesz ügyvédre vagy közjegyzőre.

Bővebben >>>>

A vevő csak akkor lesz tulajdonos, ha ezt a Földhivatalnál a tulajdoni lapra bejegyezték.

Bővebben >>>>
Letölthető dokumentumok

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt a VÉTELI AJÁNLAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSÁRA VALÓ FELHÍVÁS céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOGRÓL LEMONDÓ NYILATKOZAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

 

Bővebben >>>>
Jellemző hibák

A vételi ajánlat elfogadása előtt az eladónak kell ezt megtennie.

Bővebben >>>>

A bank nem adott hitelt, és bővíteni sem lehetett.

Bővebben >>>>

Csak az övezeti besorolásból derült ki.

Bővebben >>>>

A geodéziai felméréskor derült ki, hogy a ház belóg az oldalkertbe.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati „útlejegyzés” csak a településrendezési tervből derült ki.

Bővebben >>>>