Áprilisban az ingatlan.com becslése szerint 11 250 használt lakás és ház cserélhetett gazdát energiatanúsítványok, a feladott ingatlanhirdetések és regisztrált érdeklődések alapján. „Bár ez nagyon jelentős, 90 százalékos növekedést jelent a múlt év áprilisához képest, de a bővülés elsősorban az alacsony bázisnak köszönhető, tavaly áprilisban ugyanis a kijárási korlátozások miatt nagyon visszaesett a forgalom. Ugyanakkor a 2019 áprilisi szinttől még kevesebb mint 20 százalékkal elmarad a mostani forgalom” – idézi a lapunkhoz eljuttatott közlemény Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: „Idén áprilisban több mint 300 ezer érdeklődés érkezett eladó használt lakásokra és házakra, a tulajdonosok és ingatlanközvetítők pedig 37 ezer ingatlant hirdettek meg eladásra.” (A kép kattintással nagyítható.)
Balogh László azt is elmondta, hogy a hivatalos adatok szerint a múlt évben az árak korábbi évekre jellemző dinamikus emelkedése jelentősen lassult, ez a folyamat egyébként nem kizárólag a járványhatás számlájára írható, mert már 2019 második felében elkezdődött. A lakáspiacról szóló legújabb hivatalos adatok alátámasztják azt, hogy 2020 fordulatot hozott a használt lakások piacán. A korábbi éveket jellemző kétszámjegyű éves drágulástól elbúcsúzott a piac, az áremelkedés üteme 3 százalékra csökkent. A múlt évben az eladott használt lakások átlagára 18,3 millió forintot tett ki, ez 300 ezer forinttal elmarad az egy évvel korábbitól. Az új lakásoknál viszont 10 százalék körüli éves áremelkedést mutat a tavalyi statisztika.
Az előzetes adatok alapján 2020-ban összesen közel 113 ezer lakóingatlan cserélt gazdát, szemben a 2019-es évvel, amikor összesen 157 ezer. Az ingatlan.com szakértője szerint a tavalyi adásvételek száma végleges adatok szerint 130 ezer körüli értéket mutathat majd.
Az ingatlan.com előrejelzése szerint bár a következő időszakban elsősorban Budapesten kívül több adásvétel várható, jelentősebb, a korábbi évekre jellemző lakásdrágulásra általánosan nem lehet számítani a lakáspiacon. Ezzel együtt azért lehetnek olyan térségek – elsősorban a nagyvárosok kertvárosi vagy agglomerációs övezetei, illetve a balatoni régió és egyéb üdülőövezetek – ahol a kiugró kereslet miatt az átlagosnál nagyobb áremelkedés is lehetséges.
