A KSH adataiból levonható következtetéseket a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) közleménye összegzi. Mint írják, az építőipari átlagkereset és az alapanyagárak emelkedésének hatására a lakásépítési költségek növekedése már 2017-től felgyorsult, emiatt a 2020. évi átlagos költségszint közel 40 százalékkal magasabb lett a lakásépítések 2016-ban megindult újbóli felfutása óta.
A lakásépítési költségeken belül a munkaerő ára 9,6, az anyagok költsége 12,8 százalékkal emelkedett 2020 IV. negyedévében az előző év és 62,3, illetve 38,1 százalékkal 2015 azonos időszakához képest.
A MÉASZ közleménye szerint a világpiaci hatások – főként a kínai gazdaság koronavírus-járványt követő újraindulása – miatt jelentősen emelkedtek a nyersanyagárak, ami megjelent a műanyagtermékeket, vegyipari nyersanyagokat és acéltermékeket felhasználó építőanyag és építési termékek gyártási költségeiben és értékesítési áraiban.
A szövetség szerint a külpiaci nyersanyagok árrobbanása Európa-szerte érinti az építőkémia termékeket, a nyílászáró gyártást, az épületgépészeti szolgáltatásokat, a műanyagalapú (EPS) hőszigetelők piacát, valamint az acélon keresztül a betonelemgyártást is. Az EPS hőszigetelőknél március végén a gyártók a petrolkémiai alapanyagok erős áremelkedése miatt mintegy 20 százalékkal emelték áraikat, míg tavaly tartósan csökkenő ártrend érvényesült.
Magyarországon az építőanyag-gyártók abban bíznak, hogy a pandémiás helyzet rendeződésével a nyersanyagpiacok fokozatosan normalizálódnak, így a beszerzési költségek is csökkennek majd.
Ugyanakkor felhívják a figyelmet: továbbra is probléma, hogy hiány van szakképzett kőművesekből, nyílászáró-beépítőkből és szigetelőkből. A szakemberek szűkös kapacitása a mostani felújítási hullámban fokozott minőségi kockázatot hordoz a beruházók szemszögéből.
Forrás: igylakunk.hu, MÉASZ
