A klímaberendezések méretezésére jól használható ökölszabályok vannak, ha hűtésről van szó. A helyiség légköbmétere alapján könnyen meg lehet mondani, hogy mekkora teljesítményű berendezésre van szükség – olvasható a Polar Klíma lapunkhoz is eljuttatott sajtóközleményében. 

Sokkal összetettebb viszont annak meghatározása, hogy ha fűtésre is akarjuk használni a klímát, akkor milyen berendezést érdemes választani.

A hűtés teljesítményigénye jól tervezhető: nyaranta 20–25 °C-ot kell biztosítani a szobában, amíg kint 30–34 °C van. A fűtés esetében a kinti langyos, alig 20 °C alatti hőmérséklet mellett, de akár –25 °C mellett is garantálnia kell a klímának, hogy a lakás elég meleg legyen. 

A fűtés méretezésénél a lakás méretei mellett a szigetelés és a nyílászárók minősége is fontos tényezők, alaposabb számításokra van szükség, ezért ezt mindenképpen érdemes szakemberre bízni.

Az alacsony terhelés korlátai

Ma már az inverteres, energiatakarékos split klímák többsége megbirkózik ezzel a feladattal, de a túl nagyra vagy kicsire méretezett klíma rontja a hatékony működést, növeli az energiaszükségletet és rontja a komfortot.

„A fűtésre használt klímáknál érdemes átlagosan tizedével nagyobb teljesítménnyel számolni, mint a csak hűtésre használt berendezések esetében” – mondta Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője. Nem szabad azonban abba a hibába sem esni, hogy túl nagy teljesítményű eszközt szerelnek fel egy helyiségbe.

A mai fokozatmentes klímaberendezések már nagyon jól tudják hűtéshez vagy fűtéshez is tartani a megadott hőmérsékletet. Vannak azonban műszaki korlátok, 15–30 százalék alatt nem tudnak üzemelni, akkor kikapcsolnak.

„Amikor ki- és bekapcsol a berendezés, akkor nem tudja tartani olyan pontosan a hőmérsékletet, ennek pedig hatása van a hőérzetünkre” – magyarázta Medgyesi Tamás. Jellemzően a drágább készülékek kisebb teljesítményt is le tudnak adni, de az egyszerűbb, olcsóbb készülékeknél ez nagyobb problémát okozhat: különösen a hűtés esetében problémás, hiszen a túl nagy teljesítményű berendezés nem folyamatosan hűt, hanem ki-be kapcsol. Ilyenkor a bekapcsoláskor nagyobb mennyiségű hideg levegőt fúj be. A nagyobb teljesítmény azt is jelenti, hogy gyorsabban mozog a levegő, ami huzatos érzést teremt.

Egy nagy helyett több kisebb

„A túlméretezés egy kevéssé ismert további hátránya, hogy a nagyobb berendezések hangosabbak is” – mutatott rá egy kevésbé ismert összefüggésre Medgyesi Tamás. A legcsendesebb, 22 dB-es típusok már-már alig hallhatók, s érdemes ezt a szempontot is figyelembe venni a kiválasztáskor.

De nem csak a méret, a mennyiség is számít. Hűtés esetében is az lenne az ideális, ha minden helyiségbe kerülne klímaberendezés. Kisebb lakásokban azonban lehet kompromisszumos megoldás a nappali hűtése; a hideg levegőből nyitott ajtóknál még juthat a többi szobába.

Aki fűtésre használja a klímát, annak mindenképpen az összes helyiségben fel kell szerelnie,

mert enélkül nem lehet minden helyiséget komfortosan felfűteni. Ha egy szobába tesznek nagy teljesítményű készüléket, az a hűtésnél fog túlméretezési problémát okozni.

Kényelmi szempontok

A klímaberendezés beltéri egységének elhelyezésekor figyelni kell arra, hogy lehetőleg olyan helyre fújja be a levegőt, ahol inkább csak áthaladunk, ne például asztal vagy kanapé közelébe. A tervezésre mindenképp érdemes időt szánni, mert

a kültéri és beltéri egység távolságának növekedésével romolhat a hatékonyság. 

A gyártók meghatározzák a maximális távolságot, és ez is csak a minőségi termékeknél lehet nagyobb. Nem elég ezért csak az árat és az energiahatékonysági osztályt figyelni, mert hiába A+ osztályos egy klíma, ha nem tud a szükséges távolsággal megbirkózni, olyan, mintha egy kevésbé takarékos készüléket vásároltunk volna - hívja fel a figyelmet a közlemény.