Magyarországon nincs egységes klímatelepítési szabályozás, az településenként és kerületenként, esetenként utcánként és épületegyüttesenként is változhat – olvasható a Gree Magyarország cég sajtóközleményében. Egyes városokban speciális előírások vonatkoznak a homlokzaton elhelyezhető kültéri egységekre; van, ahol ezek engedélykötelesek is, melyet néhány tízezer forint ellenében adnak ki.

Antal Mihály, a Gree Magyarország műszaki szakértője szerint, az előírások betartása alapvetően nem okozhatproblémát a lakosság számára, ugyanakkor az íratlan szabályokra is oda kell figyelni, ha klímatelepítés mellett döntünk. Rámutatott: 

a légkondicionálóknak egyedül a zajszintje az, mely konfliktus forrása lehet a szomszédokkal a későbbiekben.

„A légkondicionálók egyik alapvető tulajdonsága, hogy a kültéri egység kompresszorának is hangja van, valamint a ventilátor működése légáramlással jár, ami szintén zajhatást kelt. A legkorszerűbb berendezések zajszennyezését ugyan mára sikerült minimalizálni és a suttogással egyenértékűvé tenni, de a technológia még nem jutott el odáig, hogy a teljes zajmentesség biztosított legyen” – idézi a sajtóközlemény a szakembert. Azzal folytatta: emiatt nagyon fontos, hogy ha klímatelepítést tervezünk, akkor tájékoztassuk róla időben a szomszédot, különösen akkor, ha a berendezés olyan helyre kerül, ahonnan a zajterhelés a szomszéd épülete felé irányul majd.

Hozzátette: családi házak esetén érdemes olyan falra feltenni az eszközt, hogy ne is kerüljön még csak a szomszédnak a látókörébe se. Ugyan központi szabályozás nincs rá, de

ha a szomszéd úgy ítéli meg, hogy rontja az életminőségét a klíma zajterhelése, akkor birtokháborítási eljárást indíthat,

a jegyző pedig át is telepíttetheti a berendezést, ami akár többe kerülhet, mint az eredeti beruházás. A tapasztalatok szerint ugyanakkor szerencsére erre csak ritkán van példa.

A társasházaknál, ahol közös tulajdonú falra akarjuk a klímát felszerelni, a közgyűlés beleegyezése szükséges, ilyen esetben elsőként a közös képviselővel érdemes beszélni. Saját teraszon ugyanakkor bárki szabadon helyezhet fel ilyen eszközt. Annak érdekében pedig, hogy a rezonancia se okozzon problémát, ahol lehet, ajánlott a földre történő telepítés.

Mintha csak lélegezne a klíma

Antal Mihály kiemelte: a klímák választásakor tehát nem csak a teljesítménnyel kapcsolatos paraméterekre kell koncentrálni, hanem arra is, hogy az adott berendezés mennyire lesz hangos. Mint fogalmazott, körültekintően kell eljárni minden esetben, hiszen akit már az óra kattogása is zavar, annak egy magas zajszintű berendezés biztosan nem lesz megfelelő.

„Egy átlagos beltéri egység a leghalkabb üzemmódban körülbelül 25-30 decibel közötti zajszinten üzemel. Összehasonlításként :az emberi lélegzetvétel 10 decibel, a falevélhullás 20 decibel, a suttogás 30 decibel, a hűtőszekrény 40 decibel, a mérsékelt eső 50 decibel, az emberi beszélgetés 60 decibel zajszint környékére tehető. Így ha valaki akár hűtésre, akár fűtésre éjjel is bekapcsolja a klímát, az olyan hatást kelthet, mintha mellette suttogva beszélgetnének” – magyarázta.

A műszaki szakértő ugyanakkor beszélt arról is, hogy a technológia fejlődésének köszönhetően vannak már olyan berendezések a piacon - akár a Gree kínálatában is -, melyeknek a hanghatásait a lehető legalacsonyabbra csökkentették.

(A kép forrása: Gree Magyarország)