Az építkezés fázisai

Variációk padlásfödém-szigetelésre

2023.04.13

Vége a télnek. Már arcunkat simogatják a langyos tavaszi napsugarak, amelyek nemcsak a természet megújulásának előhírnökei, hanem a tavaszi nagytakarításnak is. A felvilágosult háztulajdonosok azonban tudják, hogy ehhez nem elég, ha elsöprik a tornácról a faleveleket és lefestik a kerítést: a családi ház minden szeglete folyamatos karbantartást igényel! Ha pedig a család is bővül, akkor óhatatlanul felmerül egyrészt a ház bővítésének kérdése, másrészt az egészségesebbé és energiahatékonyabbá tétele. A legnépszerűbb megoldás a felfelé építkezés, azaz a tetőtér lakhatóvá tétele, amivel – hacsak nem nyertünk a lottón – azért nem kis fába vágjuk a fejszénket.

 

 

Ismeretes, hogy ha egy családi ház tetőterét beépítjük, akkor vagy a ferde tetőt, vagy a padlásfödémet mindenképpen szigetelni kell annak érdekében, hogy az épületből ne áramoljon ki a drága pénzen előállított hő a tetőszerkezeten keresztül.

Ha a padlásteret nem szeretnénk „fűteni”, akkor érdemes a padlásfödém hőszigetelése mellett dönteni – ez ilyen esetben a zárófödém szerepét fogja betölteni. Azért is remek választás ennek az épületszerkezetnek a szigetelése, mert jóval kisebb költséggel kivitelezhető, mint a teljes tetőszigetelés – már csak azért is, mert egy átlagos padlásfödém szigetelendő felülete csak mintegy 100 m2, míg a ferde tetősíkok egy ilyen átlagos esetben minimum 150 m2 felületet tesnek ki. Ráadásul a vízszintes zárófödém szigetelése lényegesen hamarabb el is készül, mint egy új, bonyolult ferde tetős rétegrend, ahol – felújítás esetében – nem kizárt, hogy a szarufák cseréje sem elkerülhető…

Először is fontos eldönteni, hogy járható vagy nem járható padlásfödémet szeretnénk készíteni.

Amennyiben a nem járható mellett döntünk, akkor akár magunk is hozzáfoghatunk a kivitelezéshez. Könnyen és gyorsan megoldható, hiszen semmi mást nem kell tenni, mint a gerendákon átvezetett fóliákra, a szarufaközökbe bevágni az ásványgyapot szigetelőanyagot, lefedni egy porvédő geotextíliával, és már mehet is rá a ritkított deszkaburkolat. Az Ursa DF 39 és az Ursa Terra 78Ph ásványgyapot szigetelőanyagok bármelyike tökéletesen megfelel a célnak 30 cm vastagságban leterítve. Ha prémium megoldásra vágyunk, akkor alacsonyabb hővezetési tényezőjű szálas szigetelőanyagból (Ursa DF 37 vagy Ursa Terra 74 Ph) kisebb vastagságú is elég.

De ha már úgyis rászánja magát a háztulajdonos a szigetelésre, általában érdemes járható padlásfödémben gondolkodni. A szilárd burkolatú padlásfödém praktikus, mert raktározás céljára is használható, terhelhető felület. Ha nem is pakolunk rá, akkor is érdemes legalább „szervizutakat” kialakítani járható felülettel például a kéménykürtő megközelítésére, tetőkibúvó elérésére, stb. Komplex szigetelési megoldás az Ursa új, XPS-bakkal kombinált rétegrendű rendszere. 

 

(A képek kattintással nagyobb méretben is megnyithatók!)

 

Ez esetben a födémszerkezet felső síkjára 60-80 cm közökkel teherhordó vázszerkezetet kell készíteni Ursa extrudált polisztirolból vágott 10 cm széles „hasábokból” és ezeket nem-térfogatnövekedő ragasztóhabbal rögzíteni. Ezekre 10 cm széles, min. 2,5 cm vastag lécek kerülnek, ugyancsak ragasztva. Ez az „Ursa XPS bakos szendvics-szerkezet” adja meg a hőszigetelés vastagságát, ez oldja meg a vonalmenti teherátadást, és ez fogadja majd a szegezett vagy csavarozott járható deszkaborítást is. Párafékező és légzáró Ursa Seco Pro 2 fóliát kell végig leteríteni az XPS-bakokon is átvezetve, az átlapolásokat egymáshoz légtömören leragasztva Ursa Seco Pro KP ragasztószalaggal. Az így kialakított, fóliázott „hőszigetelő-tartó” közökbe kell méretre szabni és elhelyezni az Ursa szálas ásványgyapot szigetelőanyagot minimum 20 cm vastagságban: ajánlott az Ursa SF 32, Ursa SF 34, Ursa DF 37 Optimum, Ursa DF 39, az 37 illetve az Ursa Tectonic APh Acoustic vagy az Ursa Terra 74 Ph és Ursa Terra 78 termékek bármelyike. Javasolt a ritkított deszkaburkolat alá leteríteni egy réteg geotextíliát, amely megvédi a gyapotot a téli áramló hideg levegőtől és a por elleni védelem szerepét is betölti. 

Az extrudált polisztirol hőszigetelő bak szerkezetbe való beépítésével – a faszerkezet előnytelen tulajdonságait kiküszöbölve – minimálisra csökkentjük a tartószerkezet vonalmenti hőveszteségét. Ráadásul: az Ursa XPS-bakos szerkezet rendkívül gazdaságos megoldás, mert az Ursa XPS köbméterára kb. harmada a fa köbméterárának.

Azonban nem minden padlásfödém szigetelése „egyszerű eset”: régi és új épületeknél is gyakori a fából készült könnyű padlás- és tetőszerkezet.

Ezeknek a szerkezeteknek azonban – geometriai összetettségük miatt – nehezebb minden pontját hibamentesen hőszigetelni.

Az üreges fafödémek szigetelése azért problémás, mert a tér alig megközelíthető. Ennek egyik fő oka lehet, hogy többnyire rengeteg helyet igénylő gépészeti csővezetékeket is itt helyezik el, ami egyéb szempontból praktikus megoldás, ám gyakorlatilag lehetetlenné teszi a padlásfödém hagyományos szigetelését. 

 

Ilyen esetekben jöhet számításba a „sárga vattapamacsnak” csúfolt, de kiválóan hasznosítható Ursa ReFloc befújható ásványgyapot. Ha

speciális befújógéppel a szerkezet üregeibe juttatjuk a „pelyhesített” üveggyapot hőszigetelő anyagot,

azzal rendkívül hatékony módon az összes rést teljes körűen, egyenletesen kitölthetjük, azaz szigetelhetjük. A befújható Ursa ReFloc üveggyapot remek hőszigetelő és hangelnyelő, ráadásul nem tűzveszélyes (A1-es tűzbiztonsági kategória). Nem tartalmaz a rágcsálók számára kívánatos anyagot, és mivel páraáteresztő, ezért a penészesedés sem merülhet fel.

A szolgáltatás komplex, mivel nincs külön anyagszállítási költség: az ásványgyapottal töltött zsákok tartalmát – melyek a befújó gép kíséretében érkeznek – azonnal be is építik a szakemberek. A technológia hulladékmentes, mert az installáció során nincs vágási veszteség. Gyorsan kivitelezhető, nincsenek illesztési hézagok, tehát a hőszigetelésben nem jön létre vonalmenti hőveszteség sem, amely pedig a többi megoldásnál valós kockázat lehet. A könnyű Ursa ReFloc régi épületek felújításánál sem terheli meg a faszerkezetű padlásfödémet statikailag. Nem hasznosított tetőtérnél, ritkított deszkaburkolattal lefedve, gyakorlatilag az egyetlen minőségi megoldás lehet. 

 

 

Az, hogy az épületek szigetelését a lehető legalacsonyabb költséggel valósíthassuk meg, nem feltétlenül jár előnytelen kompromisszumokkal. 21. századi technológiákat alkalmazva mind a háztulajdonosok, mind a szakemberek számára kielégítő megoldás érhető el. 

(További műszaki információ: Varga Tamás alkalmazástechnológus, www.ursa.hu

 

URSA Salgótarján Zrt. 
www.ursa.hu
 

 

Építkezési fázis:

5. Falak, tetők, nyílászárók

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!
Tennivalók listája

A tervezőnek statikust – és szükség esetén talajmechanikai szakembert – is be kell vonnia az alapozás megtervezésébe. A vízszigetelésnek az épület szerkezeteit teljes mértékben el kell választania a talajtól, a nedves felületektől.

Bővebben >>>>

A hő- és hangszigetelési igénytől, bizonyos környezeti adottságoktól, illetve az építtető ökológiai tudatosságától is függ, hogy milyen falazóanyagot érdemes választani. 

Bővebben >>>>

A fa, a műanyag és a fém anyagú nyílászárók mellett vegyes szerkezetűek is kaphatók.

Bővebben >>>>

A vasbeton födémeknél a legköltségesebb tétel a zsaluzat, emiatt sok alternatív megoldás van terjedőben.

Bővebben >>>>

A legfontosabb kérdés, hogy lapostetőt vagy magastetőt szeretnénk-e – és ez utóbbi esetében milyen hajlásszögűt. Ezután következhet az anyagok kiválasztása.

Bővebben >>>>

A legfontosabb fázisoknál lényeges a műszaki ellenőr jelenléte.

Bővebben >>>>

Ha valami ránézésre „nem stimmel”, az valószínűleg nem felel meg a szabványnak sem.

Bővebben >>>>

A szigetelés nagyon nehezen és drágán javíttatható - ne kössünk kompromisszumot!

Bővebben >>>>