Mekkora figyelmet kell fordítani a szigetelésre egy építkezés során?

2023.08.09

HIRDETÉS

Az építkezés során a legtöbb megrendelő a szerkezettel vagy az épület esztétikai vonatkozásaival van elfoglalva. Pedig kikerülhetetlen, hogy az épületgépészettel és a szigeteléstechnikával is komolyan foglalkozzunk, ha élhető, gazdaságos és egészséges otthont szeretnénk. A 21. század egyik legfontosabb kérdése a lakóotthonok tervezése, kivitelezése során, hogy miként lehet egyszerre komfortos és energiahatékony épületet létrehozni. Hol és mennyi hőenergia távozik el otthonainkból, milyen módszerekkel tudjuk elérni azt, hogy kevesebb gázt, elektromos áramot, biomasszát használjunk az épület kifűtésére, illetve hogy mennyi elektromos energiát spórolhatunk meg az épület hűtése során.

Kép forrása: Unsplash

Nézzük sorban, mit és hogyan érdemes szigetelni: 

Amennyiben a tetőt vagy a födémet szigeteljük, a legcélszerűbb fújható szigetelésben gondolkodni. Ezzel a módszerrel gyorsan, hatékonyan és felesleges hulladékképződés nélkül tudjuk ezeket a kifejezetten nagy felületeket szigetelni. A födém esetében főleg akkor érdemes a fújható szigetelés mellett dönteni, ha fafödémet szigetelnénk vagy olyan betonfödémet, ahol sok a kis beugró, cikk-cakk, gépészet stb. A fújható szigeteléssel a legkisebb helyet, rést is ki tudjuk tölteni, és akár egy nap alatt elvégezhető a munka. 

Egy monolit betonfödémet akár mi magunk is szigetelhetünk hagyományos kiszerelésű ásványgyapottal (pl. üveggyapottal vagy kőzetgyapottal); itt arra kell figyelni, hogy megfelelő minőségű és vastagságú szigetelőanyagot használjunk, illetve hogy a táblák, tekercsek találkozásánál sehol se maradjon rés. A tetőszigetelés ennél komplexebb feladat, rendkívül fontos a megfelelő rétegrend kialakítása és a résmentes szigetelés. Amennyiben nincs benne jártasságunk, érdemes szakemberrel elvégeztetni ezt a munkát, hiszen egy rossz rétegrenddel tönkretehetjük a szigetelőanyagot és akár a tetőszerkezetet is: a pára nem tud eltávozni, az ásványgyapot vizesedni kezd, összeesik, elveszíti szigetelőképességét és még a faanyag is sérülhet, penészedhet.

A födémen vagy a tetőn kívül a homlokzaton és a nyílászárókon keresztül is jelentős mennyiségű meleg levegő tud eltávozni az épületből. Ha nincs szigetelve a homlokzat, akkor – energetikai felmérés után – ennek a műveletnek is nekiállhatunk. Ha pedig nulláról építkezünk, már alapból gondolkozzunk homlokzati szigetelésben, esetleg okostéglában, amiben a szigetelőanyag gyárilag a téglában található. 

A homlokzat esetében nem feltétlenül szükséges kőzetgyapottal dolgozni, kivéve, ha vályogházat szigetelünk. A vályog ugyanis hajlamos magába szívni, majd kipárologtatni a nedvességet. A kőzetgyapotnak igen jó a páraáteresztő képessége, így a szakszerűen szigetelt vályogház továbbra is képes lesz lélegezni. Ha viszont nem vályog-, hanem hagyományos téglaépülettel van dolgunk, mehet az eps/xps, vagyis a polisztirol (a köznyelvben sokszor „hungarocell”-ként emlegetett) szigetelés. 

A homlokzati szigetelés esetében is rendkívül fontos a megfelelő vastagság. Nincs annak értelme, hogy 5 centis táblákat ragasszunk a falra, mert nem fogjuk elérni azt a hatékonysági szintet, ami már érezhető az épületen belül. A hagyományos (fehér) polisztirol szigetelőanyagból mehet a 15 (északi oldalon akár 20) centis szigetelő, a szürke, grafitos szigetelés drágább, viszont elég a vékonyabb szigetelőanyag. Mindenképp egyeztessünk szakemberrel, akkor is, ha magunk kívánjuk elvégezni a kivitelezést. A homlokzati szigetelésnél a megfelelő vastagság mellett az is lényeges, hogy ne maradjanak rések a szigetelt felületen, ne használjunk kétes minőségű, nem megfelelő vastagságú szigetelőanyagot, mert könnyen hőhidakat alakíthatunk ki. A nem megfelelő vastagsággal amúgy az is a baj, hogy ha mondjuk feltettük az 5 centis szigetelőt, ám nem érjük el a kívánt hőenergia-fogyasztás csökkentést, hívhatjuk ki újra a kivitelező céget (vagy állhatunk neki saját magunk újra), és munkadíjban vagy befektetett munkában ráköltjük kb. még egyszer ugyanazt az összeget a házra. 

A homlokzati szigetelés esetében a munkafolyamat során több alkalommal szükség lesz vizes technológia alkalmazására. A ragasztás és a festés is vizet igényel, viszont ahhoz, hogy a felület megkapja végső formáját és esztétikáját, a víznek el is kell távoznia. Erre szokták azt mondani az építőiparban, hogy 5 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén nem lehet ezeket a munkákat elvégezni.

Azonban van itt egy fontos tudnivaló: nemcsak a levegő hőmérsékletének kell 5 fok felett lennie, hanem annak az anyagnak is, amire felvisszük a ragasztót és a ragasztónak is legalább 5 fokosnak kell lennie (nem jó, ha előző éjjel megfagyott a garázsban a szigetelőanyag ragasztója, vagy ha a falfelület még nem melegedett át kellőképpen). Vagyis ha a szakember nem akar még nekiugrani az EPS lapok felragasztásának, amikor délelőtt tízkor épp eléri a hőmérő higanyszála a bűvös 5 fokos határt, annak lehet, hogy további hőtechnikai okai vannak; meg kell várni, hogy a falfelület is elérje a szükséges hőmérsékletet.  

Amennyiben régebbi házat újítunk fel, jelentősen spórolhatunk a szigeteléssel; hogy pontosan mennyit, az több tényezőtől is függ. Amennyiben az adott ház rosszul (vagy sehogy sem) volt szigetelve, akkor ez az érték akár 30-50% is lehet. Ha már volt valamilyen szigetelés, akkor kisebb lesz a spórolás mértéke. A légkondicionálás és a fűtés használatától is függ, van, aki már 25 fok fölött állandóan használja a klímaberendezést, mások remekül bírják a 30 fokot. Megfelelő, jó minőségben kivitelezett fújható üveggyapot szigetelés elvégzése után, legalább 20-30%-os költségmegtakarítással lehet számolni. Egy jól kivitelezett szigeteléssel akár 5-7 fokkal is hűvösebb lehet egy jól szigetelt épületben nyáron. Télen pedig sokkal kevesebb lesz a fűtésszámlánk. Nyáron kevesebbet fogjuk használni a klímát. A klíma helyes használata ugyanakkor odafigyelést igényel, a nem megfelelően beállított hőmérséklet, a túl nagy hőingadozás, a megspórolt karbantartás és tisztítás, valamint a nem megfelelő védekezés mind-mind hatással lehet szervezetünkre. A klímahasználat kikerülhetetlenül kellemetlen mellékhatása azonban a jelentős villanyszámla, ami azonban szintén jelentősen csökkenthető, ha a födémre megfelelő vastagságú hőszigetelés kerül.

És még egy fontos, költségcsökkentő szempont: kevesebbet kell szervizeltetni a kazánt és a klímát. Nem megy állandóan a kazán, nem pörög egyfolytában, mivel egyenletesen tartja a padlásszigetelés a hőt a házban, így nem kell attól félnünk, hogy a kazán éjjel-nappal dolgozik és csúcsra járatjuk. Ugyanez igaz a klíma esetében is. 

(X)