Kezdjük az „építési telek” és az „építési hely” fogalmának tisztázásával! Az építési hely az építési telken belül az a területrész, amire az épületünket elhelyezhetjük. A „beépítési mód” pedig azt jelenti, hogy az építési hely hogyan helyezkedik el a telken belül. A „szabadon álló” beépítési mód esetén például elő van írva, hogy a kerítés és az épület között mekkora szabad helyet kell hagynunk (vagyis meg van adva az előkert, az oldalkert és a hátsó kert szélességének minimális értéke), az „oldalhatáron álló” beépítési mód esetén az épület közvetlenül odasimul a telek határához. 

Ha egy adott telekre berajzoljuk azokat a határvonalakat, amelyek a fent említett szabadon hagyandó területekhez tartoznak, akkor ezek a vonalak fogják kijelölni az építési helyet. Az OTÉK (vagyis az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) 2021. júliusi módosításai pontosították, hogy ezeket a határvonalakat miképpen kell kijelölni, s ezzel eloszlattak néhány korábbi bizonytalanságot. 

Fontos tudni, hogy az építési határvonal az épület végleges külső – vakolt vagy burkolt – felületére vonatkozik. Itt azonban fölmerül a kérdés: mi a helyzet akkor, ha utólag hőszigeteljük a már meglévő házat? Ez esetben átléphetjük az előírt építési határvonalakat? A válasz lényegében: igen. Utólagos hőszigetelés esetén megengedett, hogy ennyivel csökkentsük az elő-, oldal- vagy hátsó kert szélességét az adott helyen. Sőt, amennyiben az utca vonalával határosan épült meg a ház, akkor a szigetelés vastagságával akár a közterület rovására is kiterjeszkedhetünk. 

A legkényesebb kérdés nyilvánvalóan az, amikor a szomszéd telkével határos az („oldalhatáron álló” módon épített) házunk. Vajon ilyenkor „átlóghat” a szigetelésünk a szomszéd telekre? Korábban a jogszabályok kizárták ezt a lehetőséget, azon az alapon, hogy másvalakinek a tulajdonában lévő telekre nem építkezhetünk. 2021. július 16-tól azonban érvényben van az a rendelet, ami megteremti ennek a jogi lehetőségét: 

az új jogszabály szerint a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulása esetén átnyúlhat a szomszédba a hőszigetelés. 

Ha tehát a szomszéddal sikerül megállapodnunk, akkor nincs semmilyen jogi akadálya, hogy arról az oldalról (is) hőszigetelés kerüljön a házra. És ha nem sikerül megállapodni, vagyis ha a szomszéd tulajdonos nem hajlandó megadni a kért hozzájárulást…? Ebben az esetben sincs feltétlenül veszve minden. Az ily módon előálló jogvitában – mely akár bírósági perhez is vezethet – mi hivatkozhatunk jogos igényünkre, illetve akár közérdekre is (az energiatakarékosságra és a környezetvédelemre), a szomszéd pedig a saját érdekeire, például arra, hogy ily módon csökkenni fog a telke mérete, illetve értéke. Végső soron a bíróság dönthet egy ilyen vitában – ekkor ez a döntés pótolhatja a szomszéd hozzájáruló nyilatkozatát. Persze ez esetben is kérdés, hogy a kivitelezők hogyan fognak bemenni a szomszéd telekre, hogy a szigetelést elkészítsék… Mindenképpen érdemes tehát megegyezésre törekednünk a vita kiélezése helyett (akárcsak az építési jog – és az élet – sok más területén). 

Hangsúlyozzuk, hogy a fentiek kizárólag az utólagos hőszigetelésre vonatkoznak! Ha új házat építünk, annak mindenestül – a hőszigeteléssel, vakolattal stb. együtt – bele kell férnie az „építési hely” területébe. 

A fentiekkel kapcsolatban átfogóbb és részletesebb – a pontos jogszabályhelyeket is bemutató – ismertető olvasható az Építésijog.hu oldalon. (A cikk az előfizetők számára elérhető.)