A festékipart sokan irigylésre méltó pozícióban láthatják, hiszen a járványhelyzet csak bizonyos vevőkörben okozott jelentős kereslet csökkenést, például nagyberuházások esetében, míg a lakosság kereslete a felújítási programoknak köszönhetően erős maradt. Ugyanakkor a szakma nagyon nehéz napokat él, hiszen egyszerre kell kivédeni a járvány hatását, megoldani az ellátási kérdéseket és elviselni a robbanásszerűen növekedő beszerzési árak hatását. „A festékipar azért küzd, hogy csökkentse a vásárlóira eső kockázatokat, időben megfeleljen a vevő igényeknek és ezt megfelelő áron tudja kínálni” – idézi a közlemény Söptei Csabát, a Mafeosz társelnökét.
Az európai festékipart és ezen belül a magyart is erős nyomás alá helyezik az emelkedő alapanyagárak.
A legfontosabb alapanyagok iránti igények növekedése, a kapacitásproblémák és szállítási zavarok együttese fokozza az ellátási lánc bizonytalanságait.
Az áremelkedésnek több oka van: az olajárak gyors emelkedése, a járvány miatt megnövekedett gyártási költségek, a rossz időjárási viszonyok miatti nyersanyaghiány, a Brexit, a Covid-helyzet, továbbá számos európai alapanyaggyártó üzem bezárása, amit a szállítók rendkívüli eseményekkel magyaráznak.
„Tavaly január óta olyan kulcs alapanyagok, mint például az epoxigyanták ára 60%-kal emelkedett. Hasonló a helyzet az oldószerekkel, ahol az aceton 123%-kal, míg a butil-acetát ára 91%-kal ment fel. Az epoxigyantákon kívül a lista tartalmaz olyan igen fontos petrolkémiai alapanyagokat, mint a poliészter gyanták, poli-propilén-glikolok, akrilsavak és akrilgyanták, UV kötőanyagok, poliuretán gyanták és oldószerek. A petrolkémiai nyersanyagokkal párhuzamosan a pigmentek (beleértve a titán-dioxidot, a vörös és sárga vas-oxidokat) ára is meredeken felfelé tart” – sorolja a lista főbb elemeit Söptei Csaba.
Az elmúlt években a gyártás költségeinek csökkentése céljából az alap- és csomagolóanyag-gyártás nagy része Európán kívüli gyártási helyekre került. Az európai gyártást körülményeit nehezítik a szigorú környezetvédelmi előírások, melyeket más földrészeken még nem vezettek be. Ugyanakkor
az ilyen válságok megmutatják a hazai és európai beszerzés előnyeit, a rövid beszerzési utakban rejlő biztonságot,
a sok beszerzési forrás előnyét az úgynevezett „single sourcing” beszerzéssel szemben. Miközben a festékipar próbál helytállni a jelenlegi bizonytalanságok kötött, a világpiaci nyomás miatt az európai döntéshozók egy pillanatra el kell, hogy gondolkozzanak. André Vieira de Castro, az európai festékgyártók szövetségének (CEPE) elnöke így látja: „A növekvő fenntarthatóság egyértelműen a jövő útja, de a világpiaci verseny nem hagyható figyelmen kívül az EU Green Deal szabályozási folyamata során. Alapvető Európa számára, hogy erős vegyipara legyen európai gyárakkal az nagyobb mértékű önellátás érdekében, ellenkező esetben az egész európai gazdaság fenyegetésnek lesz kitéve.”