Az Egyszerű bejelentési rendelet 2019. októberi változása tette lehetővé, hogy bizonyos esetekben ne legyen szükséges építési naplót vezetni. Alapvetően két feltétele van ennek:
1. természetes személy (azaz ne cég) legyen a lakóépület építettője,
2. a lakóépület építése vagy bővítése a saját lakhatás céljára történjen.
(A 155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 4. § (3) bekezdése rendelkezik erről.)
A fenti rendelkezés ugyanakkor nem érintette azt a kötelezettséget, hogy az építési naplót „készenlétbe kell helyezni” – továbbra is szerepelt a jogszabályban, hogy az építési tevékenységet – az egyszerű bejelentés benyújtását követő naptól számított – tizenöt nap elteltével, és az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követően szabad csak megkezdeni.
2021. január 1-től annyi változás történt, hogy immár az építési napló készenlétbe helyezése sem kötelező
a fenti feltételeknek megfelelő (tehát természetes személy által építtetett, saját lakhatás céljára épülő) lakóépület esetében. (Részletesebben az Építésijog.hu portál ír ennek a jogszabályi hátteréről.)
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy érdemes-e élni ezzel a könnyítéssel… Igaz ugyan, hogy az építési napló vezetésének vannak bizonyos plusz költségei, amit így meg lehet takarítani, viszont a laikus építtetőt kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza, ha az építkezés folyamata nincs hivatalosan dokumentálva. Bármilyen jogvita alakul ki a kivitelezőkkel (a fővállalkozóval vagy a szakkivitelezőkkel),
nehezebb lesz az igényérvényesítés, hiszen hivatalosan nem lesz nyoma annak, hogy mikor mi épül, sőt, annak sem, hogy ki épít.
Minél kevésbé ért tehát a megrendelő az építkezés szakmai részleteihez, és minél inkább a biztonságra törekszik, annál inkább érdemes megfontolnia, hogy ragaszkodjon az e-napló vezetéséhez. Ha pedig az adott kivitelező erre semmiképp nem hajlandó – az eleve gyanús…
