Valóban veszélyes lehet az egészségre a klímaberendezés – így érdemes védekezni

2022.06.23

Miközben a nyári hőhullámok idején érdemes klímaberendezésekkel védekeznünk a hőség ellen – mely különösen a szívbetegek, a túlsúlyos emberek, az idősek, a várandósok és a kisgyermekek egészségére lehet káros hatással –, tudni kell, hogy e berendezések működésének is lehetnek veszélyei.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nemrég közzétett tájékoztatója a következő kockázatokra hívja fel a figyelmet: 

• a split klímaberendezések csak a belső levegőt keringetik, így nem jut külső, friss levegő a légtérbe;
• légkondicionáló használatakor a beltéri hőmérséklet fenntartása érdekében ritkán (a kelleténél ritkábban) történik szellőztetés, így a beltéri forrásokból származó különféle kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulnak a helyiség levegőjében;
• a túl hidegre beállított hőmérséklet megfázást, ízületi panaszokat okozhat (az egészség megőrzésének érdekében a külső hőmérséklethez képest maximum 8–10 fokkal alacsonyabb hőmérséklet beállítása ajánlott;
• a klíma működése, az általa generált erős légáram következtében a levegő szárazzá válik, ami kötőhártyagyulladást, dehidrációt, bőrszárazságot, fejfájást, fáradékonyságot, ízületi fájdalmakat, gyulladást generálhat, melyek az úgynevezett „beteg épület szindróma” tünetei;
• a nem megfelelően elvezetett kondenzvízben Legionella baktériumok, a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben pedig további baktériumok és gombák telepedhetnek meg, melyek spóráira sokan allergiások;
• a nem megfelelően tisztított klímaberendezés asztma kialakulásához is vezethet.

A klímaberendezések emellett a környezetre is vannak káros hatásaik: egyrészt a megnövekedett áramfogyasztás több széndioxid termelődését generálja, ami hozzájárul a globális felmelegedéshez, ami miatt aztán még több klímaberendezést használunk – ezt nevezzük „önrontó körnek”… Továbbá az éjszaka is működő klímák többlethőleadása fokozza a városi hőszigethatás, vagyis még kevésbé hűl le éjszaka a városi levegő, emiatt még többen működtetik ilyenkor is a klímát – íme egy másik önrontó kör. 

Az NNK azt javasolja, hogy gondoljuk át a légkondícionáló berendezések lehetséges alternatíváit:

• A klímahasználat előtt érdemes házi praktikákat – megfelelő árnyékolás, zöldterület növelése, szellőztetés, ventilátor használata – bevetni a hőmérséklet csökkentése érdekében.
• Hosszú távon az egyszerű klímaberendezések helyett a friss, szűrt és hűtött levegőt biztosító mesterséges szellőztető rendszerek (HVAC-rendszerek) beépítése adhatja a megoldást.

Az egészségügyi veszélyek tekintetében a klímaberendezéseket (is) forgalmazó LG cég is közleményt adott is – elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy megfelelő karbantartással ezek a kockázatok nagyban csökkenthetők. 

Tisztítsuk a szűrőket

A beltéri egységbe épített szűrőrendszerek alapvető feladata, hogy egészségesebbé tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok pedig nem csak az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de bizonyos baktériumokat is. Ezeket a szűrőket az egészségünk érdekében tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is szükséges ellenőrizni, karbantartani. Legkésőbb mostanság, a kánikula beköszönte és a készülékek használata előtt ajánlott a tisztítást elvégeztetni.

A légkondicionálókat gyakran vádolják a legionella, vagy más néven a légiós betegség terjesztésével. A legfejlettebb klímaberendezések – köztük az LG készülékei – úgy küszöbölik ki a fertőzésveszélyt, hogy a beltéri egység a lekapcsolás után hűtés nélküli önszárító funkcióra vált, így nem marad a beltéri készülékben pangó kondenzvíz. Magyarországon a szakszerűtlenül szerelt, ritkán használt, rossz kondenzvíz-elvezetésű, rendszeresen nem tisztított és karbantartott klímaberendezésekben elméletileg valóban kialakulhatnak veszélyes baktériumtelepek, de az itthon ismertté vált megbetegedések eredetét inkább külföldön kell keresni. Főként tehát arról lehet szó, hogy egy-egy honfitársunk valójában egy trópusi út során betegszik meg a nem karbantartott légkonditól, de csak itthon ismerik fel és kezelik a betegségét.

Figyeljünk a kültéri egységre is

Fontos, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, hiszen nem is kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, hiszen a rosszabb működési hatásfok miatt magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés miatt gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát eredményezhetnek.

Ne hűtsük túl a teret

Fontos szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8-10 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakásban 25-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá, ellenkező esetben megfázással, ízületi panaszokkal is számolhatunk.

Ne a testünkre fújjuk a hideget

Már a berendezések felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy a készülékből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Kerüljük tehát a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, dolgozzunk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja. Célszerű figyelni arra is, hogy a helyiség relatív páratartalom értékét 50 százalék körül tartsuk, hiszen ha túl szárazzá válik a klimatizált helyiség levegője, az a bőr kiszáradását és légzőszervi panaszt is okozhat – hívja fel a figyelmet az LG közleménye. 

(Képek forrása: LG-közlemény)