Az építkezés fázisai ?
Az építkezés fázisai ?

Párakicsapódás hideg felületeken – mit tehetünk ellene?

2021.01.03

Ajtó, ablak, kémény, padlásfeljáró, fal és tetőszerkezet csatlakozása – csak néhány a majdnem minden családi házon megtalálható olyan csatlakozások közül, ahol beltér és kültér, fűtött és fűtetlen tér, vagy pedig eltérő működésű szerkezetek találkoznak. Megoldatlan, átgondolatlan vagy helytelenül kivitelezett csomópont esetén ezeken a területeken biztosan számíthatunk páralecsapódásra, idővel pedig nedves foltok megjelenésére a – látszó – felületeken, végül pedig penészképződésre.

 

Jól kell ismerni az épületből szökő meleg levegő útját, hogy azt minden esetben a megfelelő (párazáró, párafékező) fóliákkal tudjuk elállni. Nagy a kísértés, hogy – végső állapotában már nem látszó szerkezet lévén – ne azt a fóliát alkalmazzuk, amelyik megfelel az adott terhelésnek, hanem azt, amelyik éppen kéznél van, legyen az akár mezőgazdasági fólia, vagy a korábban beépített hőszigetelés csomagolása.

Ugyanígy nem érdemes megspórolni a gépészeti átvezetések tömítését sem, mert a pontszerű megoldatlanságok összeadódva szerkezeti károsodáshoz vezethetnek. Nem jó ötlet az sem, ha úgy próbálunk – időt, tömítőanyagot – spórolni, hogy a csöveket és vezetékeket együtt, kötegben próbáljuk átvezetni.

Az épület átadásakor már az sem látszik, hogy a homlokzati hőszigetelés mögött valóban elkészült-e a téglafal külső vakolata. Rejtve marad a mulasztás, de jó tudni, hogy a vázkerámia falazat – amelynek a függőleges illesztései habarcs nélküliek – önmagában nem légzáró, erről a kétoldali vakolat gondoskodik. Ennek elhagyásával a szerkezetet hűtő légáramlás indulhat be a fal és a hőszigetelés között.

Megdöbbentő, hogy míg 1 m2 tetőfelületen naponta 10 g víz jut át diffúzióval, egy 1 m hosszú, 1 mm széles résen keresztül – ami lehet például egy tetőablaknak vagy padlásfeljárónak egyetlen szakszerűtlenül kivitelezett éle – 360 g víz jut be a szerkezetbe naponta. Természetes, hogy ez a vízmennyiség, ha a szerkezet rétegei között reked, károsodást fog okozni. Ráadásul ennek többszörösére is számíthatunk néhány szakszerűtlenül beépített tetőablak vagy például egy-két rosszul tömített falablakpárkány csatlakozás esetén.

A Dörken termékpalettáján minden szerkezeti „ütközés” kiküszöbölésére megtalálható a megfelelő fólia, szigetelőlemez, tömítőpaszta, ragasztóanyag, lezáróprofil – érdemes körültekintő termékválasztással és szakszerű kivitelezéssel megelőzni a szerkezetek nedvesség okozta károsodását, mert az utólagos javítások, cserék mindig sokkal bonyolultabbak és költségesebbek – nem beszélve a hiba észleléséig eltelt időszakban belélegzett szennyezett levegőről, és a megspórolható, bosszankodással és a felújítást végző szakember keresésével töltött időről.

 

Dörken Kft.

Építkezési fázis:

5. Falak, tetők, nyílászárók

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!

Tennivalók listája

A tervezőnek statikust – és szükség esetén talajmechanikai szakembert – is be kell vonnia az alapozás megtervezésébe. A vízszigetelésnek az épület szerkezeteit teljes mértékben el kell választania a talajtól, a nedves felületektől.

Bővebben >>>>

A hő- és hangszigetelési igénytől, bizonyos környezeti adottságoktól, illetve az építtető ökológiai tudatosságától is függ, hogy milyen falazóanyagot érdemes választani. 

Bővebben >>>>

A fa, a műanyag és a fém anyagú nyílászárók mellett vegyes szerkezetűek is kaphatók.

Bővebben >>>>

A vasbeton födémeknél a legköltségesebb tétel a zsaluzat, emiatt sok alternatív megoldás van terjedőben.

Bővebben >>>>

A legfontosabb kérdés, hogy lapostetőt vagy magastetőt szeretnénk-e – és ez utóbbi esetében milyen hajlásszögűt. Ezután következhet az anyagok kiválasztása.

Bővebben >>>>

A legfontosabb fázisoknál lényeges a műszaki ellenőr jelenléte.

Bővebben >>>>

Ha valami ránézésre „nem stimmel”, az valószínűleg nem felel meg a szabványnak sem.

Bővebben >>>>

A szigetelés nagyon nehezen és drágán javíttatható - ne kössünk kompromisszumot!

Bővebben >>>>