2020.07.06

Ekkor kell minél jobban pontosítanunk, hogy milyen házat szeretnénk és mennyit tudunk rákölteni.

A tervezési program gyakorlatilag a lehető legpontosabb meghatározása annak, hogy milyen házat, épületet szeretnénk; lehetőleg az utolsó részletekig megfogalmazva. Gondolhatnánk: ha ezt pontosan tudnánk, akkor nem is kellene tervező… De szükségünk van rá, hiszen az építésznek már a legelején fontos szerephez jut abban, hogy saját igényeinket segítsen „építész nyelven”, szakmailag megfogalmazni. Akár több hétbe is telhet a tervezési program összeállítása, és többszöri személyes konzultáció is szükséges lehet.

Azért rendkívül fontos a tervezési program részletes megfogalmazása, mert ez lesz a „biztosítékunk”, hogy a tervező valóban azt a házat fogja megtervezni, amit mi szeretnénk – más szóval: hogy valóban azt fogjuk kapni a pénzünkért, amit szeretnénk. Illetve egy másik nagyon fontos szerepe is van: a jól meghatározott programunk biztosíték lesz arra, hogy bele fogunk férni abba a költségkeretbe, amit erre szántunk. A tapasztalatok szerint mindig van egy szigorú költségkeret, amit nem léphetünk túl. Ezt már a tervezést megelőzően látjuk, sőt, esetlegesen már a telek megvásárlásakor. 

A tervezési program összeállításánál érdemes azt is felmérni, valójában hány négyzetméterre van szükségünk. A kisebb, de jobban működő alaprajz jobb házat eredményez. Érdemes már az elején a belmagassággal is foglalkozni: aki négyméteres régi belvárosi bérházban nőtt fel, esetleg rosszul érzi magát a szokásos 2,7 méteres belmagasságú házban.

Döntsük el, kell-e pince, arányban van-e a költségekkel az így nyert terület. Akarunk-e tetőtérbeépítést, arányban van-e ennek a költsége a nyert négyzetméterekkel? Hol tartjuk (ha van) az autó(ka)t?

Összefoglalva: a tervezés program lesz a biztosíték, hogy valóban azt a házat kapjuk, amit igazából szerettünk volna, és annyiból, amit mi előre meghatároztunk.

Felmerülhet a kérdés: miért szánjon a tervező jelentős időt a tervezési program összeállítására, ha még nincs is tervezési szerződésünk? Ebből is kitűnik, hogy a tervezési folyamat sajátos, bizalmi viszonyt feltételez, ahol az építtető joggal várja el azt, hogy „lásson valamit”, mielőtt ténylegesen megbízza a tervezőt a munkával. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a tervező ragaszkodik ahhoz, hogy már a tervezési program összeállításához is készüljön szerződés, azaz kapjon érte díjazást akkor is, ha esetleg a tervezési szerződést végül nem kötnek a felek. Adott esetben ez is méltányolható kérés a tervező részéről.