Az építkezés fázisai

Szigetelés, ablakcsere - milyen sorrendben végezzük az energiamegtakarítási beruházásokat?

2023.02.18

Kevesen tudják, hogy a szakember segítsége nélkül is elvégezhető padlásfödém-hőszigeteléssel milyen nagymértékű energiamegtakarítás érhető el, és hogy a beruházás 2-3 év alatt meg is térülhet.

 

 

Az épületeknél fűtési szempontból alapvetően kétféle hőveszteséget lehet megkülönböztetni: egyrészt a szerkezeten keresztül megvalósuló hőveszteséget, másrészt pedig a filtrációs légcsere okozta hőveszteséget, amelynek alapvető oka a nyílászárók tömítetlensége. A hazai lakásállomány jelentős részét kitevő, az 1970-es években épült átlagos állapotú ingatlanok teljes szigetelésével – a nyílászárók cseréjét is beleértve – a fűtési célú energiafogyasztás akár 70 százalékkal is csökkenthető - olvasható a greendex.hu cikkében

 

Fontos a sorrend!

A különféle hőszigetelések közül - a padlásfödémmel rendelkező épületek esetében - a vízszintes födém hőszigetelésével érdemes kezdeni. Viszonylag olcsó (négyzetméterenként nagyságrendileg 4 ezer forintos),

2–3 év alatt megtérülő, laikusok által is elvégezhető munkáról van szó

– idézi a cikk Szűcs Gábor energetikai szakértőt. Sőt, a megtérülés ennél is gyorsabb lehet, hiszen a padlásfödém hőszigetelése sok esetben önmagában akkora energiamegtakarítást eredményezhet, hogy a háztartás energiafelhasználása a rezsicsökkentett tarifát garantáló fogyasztási kategóriába kerülhet. Ez a megoldás jellemzően családi házaknál, illetve néhány szintes társasházaknál jöhet szóba.

Mégis: a padlásfödém-hőszigetelés a magyar lakosság körében mintha elfelejtett ügy lenne. Szűcs Gábor tapasztalatai szerint meglepően kevesen vannak tisztában azzal, hogy ezzel az eljárással jelentős energiamegtakarítás érhető el. Első körben szinte mindenki nyílászárót kíván cserélni, sokan pedig falat szigetelnének, a födém viszont csak ezek után következik – ha egyáltalán szóba kerül. Pedig a megtérülési időt figyelembe véve ezzel ellentétes sorrendben lenne érdemes haladni ingatlanunk leszigetelése során, vagyis a födémmel kezdeni, majd a falakkal és a nyílászárókkal folytatni.

 

Penészedésveszély

Az utóbb említett munkálatokat (homlokzatszigetelés, nyílászárócsere) egyszerre is végre lehet hajtani, de a falszigetelés nyílászárócsere előtti kivitelezése mellett szól, hogy így megelőzhetők a kapcsolódó penészesedési problémák. Amennyiben nyílászárócserével kezdjük az ingatlan szigetelését, ez azzal a következménnyel járhat, hogy a légcsere jelentős mértékben csökken, így megnövekszik a belső páratartalom, a meg nem szüntetett hőhidas fal-födém csatlakozási pontokon pedig penészedés kezdődik.

A külső hőszigetelés megtérülése jelenleg évtizedekben mérhető,

mivel miközben az átlagfogyasztásig hatósági „rezsicsökkentett” energiaárat kell fizetni, addig a szigetelés kivitelezési és anyagárai elszálltak. A falszigetelés költsége nagyságrendileg mintegy nettó 40 ezer forint/négyzetméter körül alakul. Ezért - bár pénzügyi szempontból nem kézenfekvő, - sokan belevágnak a beruházásba, mert javítja a komfortérzetet, növeli az ingatlan értékét, valamint mérsékeli a távhő és a gázár jövőbeli lehetséges emelésének (a rezsiszámlán) várható hatásait. A külső homlokzati hőszigetelési munkálatok az esetleges időjárási nehézségeket is figyelembe véve is 1–2 hét alatt elvégezhetők, ingatlantípustól függetlenül.

A helyes szigetelési sorrend: 
1. födémszigetelés, 
2. a falak szigetelése, 
3. nyílászárócsere.

 

A szellőzés problémája

Az épületszigetelési munkálatok közül itthon a nyílászárócserére kerül sor a leggyakrabban. A cikkben megszólaltatott szakértő szerint érdemes háromrétegű üvegezésű, argongáztöltetű, lágyfém bevonatú nyílászáró-szerkezeteket választani, amelyek korszerű, előremutató technológiaként 1–2 évtizedre megoldják a problémát.

Előfordulhat, hogy az új ablakot a korábbi tokszerkezetbe építik be. Szűcs Gábor szerint ez kerülendő, és célszerű teljesen eltávolítani és lecserélni újra a korábbi szerkezetet. Ablakcsere alkalmával arra szinte mindenki figyel, hogy az új nyílászárók légtömörek legyenek, vagyis jól zárjanak, viszont a kialakított falkáva és a nyílászáró-tokszerkezet közötti légtömörségre jóval kevesebb figyelem irányul. Ma már erre is léteznek technológiák. Páraáteresztő, párazáró szalagok alkalmazásával elérhető a kívánt légtömörség, nem úgy, mint az ilyen célra is gyakran alkalmazott purhabokkal.

 

A nyílászárócsere ára

Az új nyílászárók beszerelésénél négyzetméterenként átlagosan körülbelül 150 ezer forintos teljes költséggel lehet számolni. De ettől az ár jelentősen eltérhet annak függvényében, hogy mely terméket választjuk a változatos minőséget képviselő széles palettából. Ma már elérhetők például négyrétegű üvegezésű nyílászárók is, melyekben a plusz réteg az árnyékoló megoldás elhelyezésére szolgál. A nyílászárócsere energiafelhasználásra gyakorolt hatása épületenként eltérő, de általánosságban ezzel mintegy 20 százalék körüli energiamegtakarítás érhető el. E beruházások várható megtérülési ideje is hosszú, három évtized körül alakul a mostani lakossági energiaárak mellett.

 

Forduljunk szakértőhöz ingyenes tanácsért!

Egy olyan komplex beruházás esetében, mint a lakás leszigetelése, a várható magas költségekre tekintettel is érdemes energetikustól tanácsot kérni. Ennek díja eltörpül a beruházási költség mellett. Minden ingatlan és szituáció más, és jó eséllyel vannak olyan vetületek is, amelyekre a beruházó nem gondol, de az avatottabb szem észreveszi ezeket is. Ezért a szakértő tudását akár még egy gyakorlott kivitelező mellett is érdemes igénybe venni, ezzel elkerülve a későbbi esetleges kellemetlenségeket, egyben kontrollálva a kivitelezőt is.

Ezért a szolgáltatásért pedig fizetni sem feltétlenül kell. A Magyar Mérnöki Kamara a lakosság és a cégek számára igény esetén ingyenes energiahatékonysági tájékoztatást nyújt, amelyre a kamara honlapján lehet regisztrálni. Ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által finanszírozott program keretében működő energetikaiszakértő-hálózat teszi lehetővé, melynek számos mérnökéhez kérhető időpont egy telefonon, online vagy személyes formában lefolytatható általános tájékoztatásra. Ennek keretében az adottságok ismeretében a szakértő javaslatot tesz arra, hogy milyen hőszigetelésben, milyen vastagságban, hol milyen gépészeti elemekben érdemes gondolkodnia az ügyfélnek. Szűcs Gábor – aki maga is tagja a hálózatnak – úgy tapasztalja: a tanácsadást meglepően kevesen veszik igénybe. Pedig indokolt és célszerű lenne, ha minél többen élnének ezzel a lehetőséggel - hangsúlyozza a Greendex oldalnak adott nyilatkozatban. 

 

Építkezési fázis:

5. Falak, tetők, nyílászárók

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!
Tennivalók listája

A tervezőnek statikust – és szükség esetén talajmechanikai szakembert – is be kell vonnia az alapozás megtervezésébe. A vízszigetelésnek az épület szerkezeteit teljes mértékben el kell választania a talajtól, a nedves felületektől.

Bővebben >>>>

A hő- és hangszigetelési igénytől, bizonyos környezeti adottságoktól, illetve az építtető ökológiai tudatosságától is függ, hogy milyen falazóanyagot érdemes választani. 

Bővebben >>>>

A fa, a műanyag és a fém anyagú nyílászárók mellett vegyes szerkezetűek is kaphatók.

Bővebben >>>>

A vasbeton födémeknél a legköltségesebb tétel a zsaluzat, emiatt sok alternatív megoldás van terjedőben.

Bővebben >>>>

A legfontosabb kérdés, hogy lapostetőt vagy magastetőt szeretnénk-e – és ez utóbbi esetében milyen hajlásszögűt. Ezután következhet az anyagok kiválasztása.

Bővebben >>>>

A legfontosabb fázisoknál lényeges a műszaki ellenőr jelenléte.

Bővebben >>>>

Ha valami ránézésre „nem stimmel”, az valószínűleg nem felel meg a szabványnak sem.

Bővebben >>>>

A szigetelés nagyon nehezen és drágán javíttatható - ne kössünk kompromisszumot!

Bővebben >>>>