2020.12.22

A hő- és hangszigetelési igénytől, bizonyos környezeti adottságoktól, illetve az építtető ökológiai tudatosságától is függ, hogy milyen falazóanyagot érdemes választani. 

A könnyűszerkezetes megoldás terjedőben van, két hátránya lehet: nyáron nem tartja a hűvöset (légkondicionálni kell), és a hangszigetelése nem annyira jó, mint a jól kivitelezett téglaházé. Ugyanakkor az ára legtöbbször kiszámíthatóbb, és gyorsabban elkészül.

Szintén eldöntendő (persze a tervezés fázisában), hogy homogén lesz-e a fal (tehát például vakolt hőszigetelő téglablokk, pórusbeton fal), vagy van egy teherhordó és hangszigetelő tömör fal (B30 tégla, mészhomok tégla, esetleg vasbeton), amit hőszigeteléssel látunk el. A homogén fal előnye a gyorsabb kivitelezés, míg a többrétegű fal általában jobb hangszigetelésű, jobb hőszigetelésű lehet, és jobban tartja a hőt (télen a meleget, nyáron a hideget). A többrétegű fal külső hőszigetelése legtöbbször vakolt („drájvit”), de ellenállóbb lehet egy szerelt homlokzatburkolat, és persze elegánsabb hatást is kelthet a magasabb árért cserébe.

Különleges esetekben más szerkezetre is szükség lehet, például villámáradás vagy árvíz által veszélyeztetett, vagy különösen süllyedésveszélyes területen, feltöltött altalajon gondolhatunk a betonfalas házra, akár családi ház méretben is. Vidéki környezetben, száraz területen és ökológiailag elkötelezett építtető esetén felmerülhet a vályogépítés is, azonban a hőszigetelést ebben az esetben is meg kell oldani (kender, nádpalló stb.), és a megfelelő minősítések, garanciák gyakran hiányzanak.

Fontos, hogy a fal kiválasztásánál a hangszigetelésre is gondoljunk, például fő közlekedési út, vagy zajos tevékenység mellett tömör, nehéz fal indokolt.

Jó, ha tudjuk: a kiváltók, kiváltások nemcsak a nyílászáróval, hanem a falazattal is összefüggenek, ezeken – bárhogy szorgalmazza a kivitelező – ne engedjünk változtatást a tervező, illetve a statikus jóváhagyása nélkül.