Az építkezés fázisai

Alapozás, szigetelés kiválasztása (tervezési folyamat)

2020.12.22

A tervezőnek statikust – és szükség esetén talajmechanikai szakembert – is be kell vonnia az alapozás megtervezésébe. A vízszigetelésnek az épület szerkezeteit teljes mértékben el kell választania a talajtól, a nedves felületektől.

 

A tervező a statikus (szerkezettervező) bevonásával határozza meg, hogy milyen mélyre kell alapozni (úgynevezett alapozási sík meghatározása), de ehhez információ kell a talaj felépítéséről. Lejtős és süllyedésveszélyes talajok esetén talajmechanikust (geotechnikust) is be kell vonni, míg sík, problémamentes talajoknál elegendő, ha a statikus dönt az alapozás módjáról. Ha részletes feltárás (fúrás) nem is látszik szükségesnek, a szokásos sávalapok vasalása, azaz felső részének vasbetonnal megerősítése (talpkoszorú készítése) növeli a biztonságot.

Különleges alapozás és szerkezet kellhet például árterek közelében, vízjárta területeken. A műszaki ellenőr feladata, hogy az alapozást – különösen az alapozás kellő mélységét – ellenőrizze.

Nemcsak lejtős terepen, hanem nagyobb épületmagasság, illetve kötött (agyagos) talajok esetén is gondoskodni kell a drénezésről, a talajszint alatti vizek és esővizek elszivárogtatásáról. Kérdezzünk rá az építésznél, hogy ez megnyugtató módon meg van-e tervezve.

A szemre száraz talajban is van nedvesség, ami a falakba felhúzódva (kapillárisan felszívódva) gyakran okoz károkat. A vízszigetelésnek az épület szerkezeteit teljes mértékben el kell választania a talajtól, a nedves felületektől. A szigetelőlemez anyagán nem érdemes spórolni, legyen 4 mm vastag legalább, és modifikált bitumenes. Minden külső vízszintes felülettel (terasz, járda, talaj, párkány, erkély) találkozó falnak (vagy oszlopnak, pillérnek stb.) az alján 20 (esetleg 30) cm magas lábazatot kell készíteni, szintén vízszigeteléssel ellátva). Faszerkezet pedig itt ne is legyen (oszlopokat oszloplábra, burkolatokat más anyagú lábazatra kell tenni.)

 

Építkezési fázis:

1. Ingatlanvétel, finanszírozás

Tartsa naprakészen saját listáit, dokumentumait!
JELENTKEZZEN BE, illetve REGISZTRÁLJON!
Tennivalók listája

A jelzálogjog és a végrehajtási jogok mellett például a szolgalmi jogoknak is lehetnek nem kívánt következményeik.

Bővebben >>>>

Más-más iratokat kell ellenőriznünk üres telek, felépítménnyel rendelkező ingatlan és lakás esetében.

Bővebben >>>>

A valóságban fennálló méretek eltérhetnek a térképmásolat méreteitől.

Bővebben >>>>

Osztatlan közös tulajdon, illetve társasház esetén szükségesek ezek a dokumentumok.

Bővebben >>>>

Az építésügyi előírásoktól függ, hogy milyen építési, átalakítási, bővítési tevékenységet (nem) végezhetünk.

Bővebben >>>>

A helyi szabályozás megtilthatja például bizonyos anyagok vagy színek használatát, meghatározhatja a tető lehetséges formáját.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati rendelet által rögzített tilalom vagy kötelezettség akkor is fennáll, ha a tulajdoni lapon ez nem jelenik meg.

Bővebben >>>>

Ha valamilyen fontos közmű nem elérhető az ingatlanon, tájékozódjunk, hogy a bekötésre lesz-e lehetőség.

Bővebben >>>>

A választott helyszín nagymértékben és hosszú távon befolyásolja későbbi energiafelhasználásunkat, komfortunkat, közérzetünket és életformánkat.

Bővebben >>>>

Az önerő mellett pénzintézeti hitellel és állami támogatásokkal kalkulálhatunk.

Bővebben >>>>

Az illetékkedvezményekkel sok pénzt lehet megspórolni.

Bővebben >>>>

Mindenképpen szükség lesz ügyvédre vagy közjegyzőre.

Bővebben >>>>

A vevő csak akkor lesz tulajdonos, ha ezt a Földhivatalnál a tulajdoni lapra bejegyezték.

Bővebben >>>>
Letölthető dokumentumok

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt a VÉTELI AJÁNLAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOG GYAKORLÁSÁRA VALÓ FELHÍVÁS céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

Bővebben >>>>

Ha az adott ingatlanra valakinek elővásárlási joga van, akkor az eladónak „vételi ajánlatot” kell kapnia attól a harmadik személytől, aki meg kívánja vásárolni az ingatlant. Ezután az eladónak az elővásárlásra jogosult személyhez kell fordulnia egy „elővásárlási jog gyakorlására való felhívás” formájában. Ha az elővásárlásra jogosult személy nem kíván élni ezzel a jogával, akkor egy „elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot” ad az eladónak. Ha a eladó ezt megkapta, csak akkor adhatja el az ingatlant harmadik személynek. 

Itt az ELŐVÁSÁRLÁSI JOGRÓL LEMONDÓ NYILATKOZAT céljára adunk egy formadokumentumot, melyet regisztrált felhasználóink tölthetnek le.

 

Bővebben >>>>
Jellemző hibák

A vételi ajánlat elfogadása előtt az eladónak kell ezt megtennie.

Bővebben >>>>

A bank nem adott hitelt, és bővíteni sem lehetett.

Bővebben >>>>

Csak az övezeti besorolásból derült ki.

Bővebben >>>>

A geodéziai felméréskor derült ki, hogy a ház belóg az oldalkertbe.

Bővebben >>>>

Az önkormányzati „útlejegyzés” csak a településrendezési tervből derült ki.

Bővebben >>>>