2020.12.22
A legfontosabb kérdés, hogy lapostetőt vagy magastetőt szeretnénk-e – és ez utóbbi esetében milyen hajlásszögűt. Ezután következhet az anyagok kiválasztása.
A tervező felelőssége, de nem árt ellenőrizni, hogy van-e előírás a tetőkre, azok hajlásszögére és anyagára a helyi településképi rendeletben.
Bár a családi házak elsöprő többsége magastetős, ha a helyi előírások engedik, választhatunk lapostetőt is. Főleg bonyolultabb alaprajzoknál lehet jó választás, gyakran a szabályozás is támogatja. A lapostetőt érdemes szakkivitelező cég bevonásával kiviteleztetni, ilyeneket például az „Év tetője” pályázat nyertesei között találhatunk. Ha zöldtetőt készítünk, a növényzet szép is lehet a tetőn, ráadásul „nyáron hűt, télen fűt”. De ha egyszerű lapostetőt készítünk, a tető színét akkor is megválaszthatjuk (akár csökkentve a nyári hőterhelést egy világos lemezzel), és eszünkbe juthat a lapostető hasznosítása is (kilátó, napozó, sport stb.)
Magastető esetén minél egyszerűbb a tető, annál elegánsabb a ház, valamint annál problémamentesebb a kivitelezés és üzemeltetés. A tervezőnek legyünk partnerei abban, hogy a tetőn minél kevesebb kiugrás, vápa, él legyen. Magyarországon a tető hagyományos dőlésszöge 41 fok körüli (100 cm-en 80 cm emelkedés), a szabályozás kissé a 45 fokot preferálja. Alacsonyabb hajlásszögű tetőt általában akkor szoktak készíteni, ha nem beépített a padlás, és néha azt hiszik, ettől „mediterrán” lesz a ház... Ezt alaposan érdemes átgondolni.
A legtöbb tető könnyűszerkezettel készül, ácsszerkezettel. Azonban magasabb igényszinten, és főleg zajosabb környéken szóba jöhet a vasbeton koporsófödém is, ami hangszigetelés és hőtárolás szempontjából is előnyösebb.
A szokványos faszerkezetű tetőnél még eldöntendő kérdés a szarufák és a hőszigetelés viszonya. Ha a hőszigetelés a szaruk tetején készül, a hőszigetelést nem szakítja meg a fa, így vékonyabb hőszigetelés is elég, és könnyebb a szerkezet kivitelezése, belül pedig látjuk a szarufákat, amitől hangulatosabb lehet a tetőtér. Ha a hőszigetelés a szarufák közé kerül, vagy magasítani kell a szarufát (például úgynevezett XPS-bakokkal, vagy furnér I-tartókkal), vagy a szarufák alatt vagy felett kiegészítő hőszigetelésre van szükség – ez esetekben sík belső felületeket kapunk.
Sok kivitelező alábecsüli a jelentőségét, ezért nem árt figyelni arra, hogy a belső oldali párafékező vagy párazáró fólia felületfolytonos legyen, azaz egymáshoz és a falazatokhoz is ragasztva legyen a fólia. A réseken a szerkezetbe jutó pára biztosan károkat okoz, gyakran a szavatossági idő lejárta után.
Hogy mivel fedjük a magastetőt (szaknyelven, hogy mi a héjazat), elsősorban ízlés kérdése: illeszkedjen a fedés anyaga az épület stílusához! Annyit azért érdemes betartani, hogy a tetőfelületek mérete és a fedés egységeinek mérete legyen arányos, tehát ne fedjünk kis tetőfelületeket nagy cseréppel, se nagy felületeket nagyon apró fedéssel. Tudni kell azt is: az egyes fedések, sőt azon belül az egyes termékek fontos jellemzője, hogy legalább hány fokos szögtől lehet azokat használni. Ettől lefelé – maximum 5-10 fokkal – akkor szabad eltérni, ha a tető biztonságáért más erőfeszítéseket teszünk (elsősorban erősebb alátétfedéssel).
