Nem lehet télen falazni? Nem elég erősek a modern üreges téglák?

2022.04.26

Kering néhány tévhit az építkezést tervezők körében arról, hogy miért nem előnyös, ha hagyományos kerámia falazóelemekből készülnek a ház falai. Egy nagy téglaforgalmazó cég összegyűjtötte ezeket, és felsorakoztatja az ellenérveit.

A közszájon forgó vélemények cáfolatára a Wienerberger szedett össze néhány tényt; az ebből készült cikk az Építési Megoldások portálon olvasható. Röviden itt is ismertetjük a főbb állításokat. 

„A falazáshoz sok víz kell”

A hagyományos falazóhabarcs bekeveréséhez valóban jelentős mennyiségű vízre van szükség, ugyanakkor a kerámiatéglák esetében ma már van olyan megoldás, ami szinte a nullára csökkenti a vízhasználatot – hívja fel a figyelmet a Wienerberger. Az úgynevezett Porotherm Rapid rendszerről van szó, amely milliméter pontosra csiszolt téglákra és Dryfix ragasztóhabos kötésre épül; ez esetben egy átlagos, 100 négyzetméteres alapterületű családi ház falainak elkészítéséhez mindössze 8 liter víz szükséges. (Összehasonlításképpen: a hagyományos, habarcsos falazás esetében ugyanez körülbelül 4200 liter.) 

„Télen nem lehet falazni”

A fent említett – vízfelhasználással kapcsolatos – problémának természetesen leginkább a fagyveszélyes időszakokban van jelentősége. Az általános szabály valóban az, hogy +5 °C alatt nem szabad falazási munkát végezni (ha a habarcsba kevert víz megfagy, a kötés nem fog megfelelően működni). A szintén fent említett ragasztóhabos kötések esetében -5 °C környezeti hőmérsékletig végezhető ilyen munka; ennél hidegebb időjárás manapság már viszonylag ritkán fordul elő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezzel a technológiával akár télen is folyhat a munka, jobban lehet gazdálkodni az idővel, akár a beköltözés időpontja is előbbre hozható. 

„A manapság kapható üreges téglák nem elég erősek”

A kerámia falazóelemeket – a hőszigetelési tulajdonságok javítása érdekében – valóban üregesre készítik, ám szilárdsági tulajdonságaik így is kiemelkedően jók. Az említett Wienerberger-cikk a „formastabilitási”, azaz alaktartási tulajdonságot említi, amely még a betonénál is kedvezőbb. „Az ennyire jó formastabilitás annak köszönhető, hogy az agyagtéglát magas hőfokon kemencében égetik ki, így rendkívül szilárd kerámiává válik. A terhelés alatti alakváltozása ennek hatására az ismert építőanyag-fajták közül a legkisebb. Ráadásul kiváló jellemzői vannak nedvességváltozáskor és nagy hőingadozáskor (például tűz esetén) is. Mindez magyarázza, hogy a kerámiatéglákból miért lehet több emberöltőnyire szóló, tartós házakat építeni” – olvasható a szövegben. 

„A falazat az építkezés legjelentősebb költségeleme”

Való igaz, hogy a falak felhúzása az építkezés leglátványosabb szakasza, és az is nyilvánvaló, hogy a falak és a tetők alapvetően meghatározzák a készülő házak minőségét. De – bármilyen meglepő – a falazat a kulcsrakész ház teljes költségvetésének alig 8-10 százalékát teszik ki. Ez azt is jelenti, hogy az igényesebb anyag- és technológiaválasztás az építkezés összköltségét, miközben akár emberöltőkre meghatározhatja az épület minőségét. „Roppant fontos odafigyelni, milyen megoldásokat választunk. Ezen, illetve a szakszerű kivitelezésen múlik ugyanis, hogy végül évekre, sőt, évtizedekre szólóan mekkora lesz a rezsiköltségünk, (…), hogy mennyire lesz stabil és értékálló az ingatlanunk” – olvasható az idézett cikkben.