Hogyan alakítsuk ki a lakásban az optimális munkakörnyezetet? – „wellbeing” megoldások az otthonunkban

2021.09.15

Súlyosabb Covid-járványhullám talán már nem jön, de az elmúlt időszakban sokan szereztünk tapasztalatot az otthoni munkavégzésben, jobban látjuk már a „home office” előnyeit és hátrányait. Új otthon építésénél érdemes már eleve szempontnak tekinteni, hogy az alkalmas legyen az otthoni munkára is. Az irodák „wellbeing” tanúsításának szakértője – alábbi cikkünk szerzője – összegyűjtötte, mi mindenre kell figyelnünk. 

Klasszikus kérdés: munkahelyi, vagy otthoni baleset, ha home office-ban ránk dől a könyvespolc? Várható, hogy számos jogi szabályozás fog megjelenni a home office-szal kapcsolatban, amire igazán még magyar fogalom sincs, hiszen a távmunka jogilag egy másik fogalom. A munkáltató által biztosított munkahelyek kialakítása erősen szabályozott, de az új típusú home office jogi kereteinek kialakulásáig a munkavállaló feladata, hogy az otthoni munkakörnyezet feltételeinek javítására törekedjen.

E cikk írásának időpontjában (2021 tavasza – A szerk.) sokan még nem tértek vissza az irodákba a koronavírus-járvány után, hanem otthoni környezetben végeznek irodai munkát. Sok esetben a konyhaasztalnál vagy egyéb olyan helyen, amit nem 6-8 óra irodai munkavégzésre terveztek… Otthonunkon belül többnyire találunk olyan tereket, amik megfelelő hőkomforttal, megvilágítással, ergonómiai vagy akusztikai adottságokkal rendelkeznek, de ritka az az otthoni munkaállomás, ami egyszerre teljesíti minden komfortigényünket. A következőkben a WELL minősítési rendszer 10 témaköre mentén adunk javaslatokat és tippeket az otthoni fizikai és mentális környezet minőségének javítására.

A WELL Building StandardTM a világon az első tényalapú minősítési keretrendszer, ami azt méri és hitelesíti, hogy az épületek milyen hatással vannak az emberi egészségre és wellbeingre. A WELL minősítési rendszert Magyarországon elsősorban munkahelyek minősítésére használják (WELL project library), de valójában bármely épülettípus használhatja a beltéri egészséget szolgáló megoldást.

1. Jó beltéri levegőminőség

A beltéri levegő akár háromszor-ötször szennyezettebb is lehet a kültéri levegőnél. A modern irodaházakban már az alapfunkciók közé tartozik a megfelelő mesterséges szellőzés. 2021 januárjában nagy vihart kavart, hogy a TNM rendelet módosítása tartalmazta az új és a jelentős felújítás alá eső lakóépületek esetén a mesterséges légcsere követelményét, de nem volt egyértelmű, hogy az alkalmazása kötelező-e. Számos szakmai vita után egyértelműen kimondható: 2021 márciusától nem kötelező a lakóépületek gépi szellőztetése és levegőminőség-mérő szenzorok kiépítése, ami azt jelenti, hogy a megfelelő beltéri levegőminőség biztosítása a lakó felelőssége. 

Új, fokozott légzárású ablakok esetén már nem hagyatkozhatunk a spontán filtrációs szellőzésre, hanem a lehetőségeket mérlegelve négy alternatíva közül választhatunk. Az alapmegoldás a kétóránkénti ablaknyitásos szellőzés, lehetőleg kereszthuzattal. Ez a megoldás jelentős tudatosságot igényel a lakótól, nem oldja meg az éjszakai frisslevegő-igényt és egészségügyileg megfelelő mértékben alkalmazva energiapazarló is. A frisslevegő-utánpótlás továbbá biztosítható helyiségenkénti (decentralizált) szellőzőkkel, elszívásos szellőzéssel vagy hővisszanyerős szellőzőrendszerrel. Jó tudni, hogy az ablakokba épített résszellőzők csak megfelelő nyomáskülönbség esetén hatékonyak. Elszívásos vagy hővisszanyerős szellőzőrendszer esetén lehetőség van levegőminőség-érzékelő szenzorok beépítésére is, amik a belső levegő széndioxid-, páratartalom- vagy VOC- (illékony szerves vegyület) tartalma alapján szabályozzák a szellőzőrendszer működését.

Nyílt égésterű hőtermelő berendezés esetén szénmonoxid-érzékelőt kell beépíteni, és ajánlott átgondolni, hogy van-e lehetőség korszerűbb fűtési módokra – például zárt égésterű kondenzációs gázkazánra vagy megújuló energiaforrással működő alternatív hőtermelésre – áttérni.
A belső térben történő égés – például gáztűzhely, füstölők, mesterséges illatosítók vagy gyertyakanócok – számos egészségre káros anyaggal szennyezhetik a levegőt. A lakáshoz ajtóval kapcsolódó garázs szintén veszélyes anyagok – például benzol, talajközeli ózon, szén-monoxid vagy nitrogén-dioxid – forrása lehet.

A lakóhelyünkhöz közeli levegőminőség-állomások adataiból tájékozódhatunk a szállópor koncentrációjáról, és ennek ismeretében választhatja ki az épületgépész tervező a megfelelő levegőszűrőt a légtechnikai rendszerünkbe. (OLM)

Tipp: Gondoljuk át a home office területén felmerülő károsanyag-forrásokat, és lehetőleg szüntessük meg azokat.

2. Biztonságos vízminőség

A magyarországi ivóvíz híres jó minőségéről. Az ivóvíz hazánkban a leggyakrabban ellenőrzött „élelmiszer”. A szolgáltató a vízóráig garantálja a jó vízminőséget, a vízóra utáni minőségromlás viszont a tulajdonos vagy az üzemeltető felelőssége. 

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020-ban külön kutatás keretében vizsgálta az egyik legveszélyesebb magyarországi vízszennyezőt, az ivóvízben található ólmot. A kutatási összefoglaló alapján Budapesten több, mint 620 ezer ember él csapvíz-ólomtartalom szempontjából legalább magas kockázatú épületben. (NNK kommunikáció)

A probléma tudatos magatartással, az ólomcsövek kiváltásával vagy – az EU irányelvvel összhangban – helyi víztisztítással, azaz a kifolyási pontnál, például a konyhai csapnál elhelyezett megfelelő víztisztító kisberendezéssel orvosolható. Az NNK elvégezte a víztisztítók értékelését ólomszűrésre, eredményeit publikálta, ezzel feladatát elvégezte. (NNK víztisztítók) Tehát a fogyasztó felelőssége, hogy ha épülete ebből a szempontból kockázati csoportba tartozik, akkor a vízminőséget tesztelje és a megfelelő megoldásról gondoskodjon. A régi ólomvezetékek helyett új, biztonságos ivóvízhálózat építhető az NNK által ajánlott anyaghasználattal. (NNK új vízhálózat) 

A megfelelő vízszűrő költséghatékonyan, víztakarékosan és ivóvízbiztonsági kockázat nélkül képes a nehézfémek, baktérium-ciszták, klór és klór-bomlástermékek (THM) eltávolítására. A megfelelő víztisztító kiválasztása szakmai kompetenciát igényel, ezért mindenképpen NNK engedéllyel rendelkező és ivóvízbiztonsági szakértő által ajánlott víztisztító használata javasolt. (NNK víztisztítók)

Víz témakörben az is probléma, hogy Magyarországon minden negyedik ember nedves, penészes lakásban él. A penész akkor is káros az egészségre, ha csak aludni járunk haza, de ha napunk nagy részét otthon töltjük, akkor végleg meg kell szabadulni a nedvesedés okától. Az épületünket legalább évente járjuk körbe karbantartói szemmel, hogy az esetleges nedvesedés, penész jeleit időben felfedezzük. A vizes berendezésekhez építsünk ki saját elzárószelepeket.

Tipp: Ha több, mint három napig nem tartózkodunk otthon, akkor hazatéréskor alaposan folyassuk ki a vizet. Egyéb szempontból az NNK ajánlásait érdemes követni. (NNK víz újranyitás)

3. Táplálkozás

Ahogyan a munkahelyünkön, úgy az otthonunkban is érdemes jól látható és könnyen elérhető helyen tárolni a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket. Ha a zöldségeket és gyümölcsöket megtisztítjuk és feldaraboljuk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a kínált tartalom gyorsan elfogy. A WELL ajánlás szerint kínáljunk minimum kétféle zöldséget és kétféle gyümölcsöt, de még jobb, ha négy-négyfélét kínálunk.

Milyen megoldásai vannak egy minősítő rendszernek az otthoni egészséges táplálkozásra? A WELL például azt javasolja, hogy használjuk az optikai csalás módszerét, és a felnőttek tányérja maximum 25 cm átmérőjű, az általános iskolás gyerekek tányérja maximum 20 cm átmérőjű legyen. Nem kerek tányérok esetén a méret 507 cm2, illetve 314 cm2 legyen.(WELL) Jó, ha a konyha alkalmas egészséges ételek elkészítésére, továbbá ha többet vagy többen tartózkodunk és főzünk otthon, akkor a jó kávéfőző mellett érdemes korszerű párolóberendezésekbe, aprítókba, növényitej-készítőkbe vagy smoothie-készítőkbe befektetni egészségünk érdekében.

Tipp: Több szempontból hasznos az otthoni élelmiszertermelés, ami a friss és vegyszermentes élelmen kívül a mentális egészségünket és taktilis igényeinket is szolgálja. A minősítő rendszer fejenként 0,09 m2 konyhakertet javasol, ami például egy 90 cm hosszú virágládának felel meg, de családi ház esetén természetesen ennél nagyobb is lehet.

4. Megvilágítás

A magyar OTÉK-előírás szerint a közvetlen természetes megvilágításra szolgáló bevilágítófelület és a helyiség hasznos alapterületének aránya huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségben legalább 1:8 legyen, megfelelő megvilágítási körülmények mellett, indokolt esetben 1:10 lehet. 

Az otthoni munkaállomást lehetőleg helyezzük az ablak környezetébe, hogy szervezetünk megfelelő természetes fényhez juthasson a természetes biológiai ritmus biztosításához. Belső biológiai óránknak segíthetünk, ha a nap első felében legalább négy órán keresztül fokozott megvilágítást biztosítunk. A megvilágítási szintet fokozhatjuk mesterséges világítással is, de ekkor figyeljünk arra, hogy a fényforrás összhangban legyen a szemünk által igényelt megvilágítással. Ezt a fényforrás melanopic ratio nevű jellemzőjével ellenőrizhetjük, ami lehetőleg minimum 1 legyen. Ha azt tapasztaljuk, hogy új fényforrásokra is szükségünk van, akkor válasszunk magas színvisszaadási indexszel rendelkező (például minimum 90 CRI) és alacsony vibrálási értékkel rendelkező terméket. (lehetőleg minimum 90 Hz, további részletek a WELL Standardban).

Káprázást a külső és belső fények is okozhatnak. Kültérben nemcsak a közvetlen napfény, hanem a burkolatról, épületek vagy autók üvegfelületeiről visszatükröződő napfény is okozhat káprázást az otthoni munkavégzés során. Külső vagy belső, kézi vagy gépi szabályozású árnyékolóval szüntethetjük meg a zavaró tükröződést. Az árnyékolókat érdemes minden reggel nyitott helyzetbe állítani és csak zavaró hatás esetén árnyékolni. A belső fényforrásokból eredő káprázást a lámpatestek árnyékolásával vagy min. 16 UGR értékű fényforrással biztosíthatjuk hatékonyan. (WELL)

Tipp: Érdemes a munkaállomás környezetében minimum háromféle megvilágítást kialakítani: általános világítást, asztali lámpát és hangulatvilágítást vagy képmegvilágítót. 

5. Mozgás

Ahogyan az aktív munkahelyek felváltották a kényelmi munkahelyeket, úgy érdemes figyelnünk arra, hogy a munkába járással járó lépésszámot legalább részben pótolni tudjuk otthonunkban vagy a lakóhelyünk közelében. Egyre elterjedtebb az állítható magasságú asztal, de léteznek már futópaddal vagy szobakerékpárral ötvözött munkaállomások is. Egyszerű megoldás a vérkeringés fokozására, ha az íróasztal alá egy tekerőpedál kerül. 

A számítógépes munkát végzők számára alapvető az ergonomikus szék, ami minimum állítható magasságú, állítható ülésmélységű és legalább még egy állítási lehetőséget tartalmaz, például háttámla és lumbális szakasz megtámasztásának magassága, a háttámla dőlésszöge vagy a karfák magassága és egymástól mért távolsága.

Desktop munkaállomás esetén fontos, hogy a monitor állítható magasságú és dönthető legyen, vagy olyan állványon legyen, ami ezeket a rugalmas beállításokat lehetővé teszi. Laptop esetén a gép külső billentyűzettel és egérrel társítható legyen, a laptop pedig olyan állványra helyezhető, amin a kijelző magassága, szöge és távolsága állítható, vagy az előbb említett tulajdonságokkal rendelkező külső monitorhoz csatlakoztatható.

Tipp: Bármely kialakítás esetén változtassuk gyakran testtartásunkat.

6. Hőkomfort

A megfelelő hőkomfort érdekében az új épületgépészeti rendszereket méreteztessük épületgépész tervezővel, és végeztessük el a beszabályozást.
2021. január 1-től új fűtési és hűtési rendszer létesítésekor az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyekkel minden egyes 12 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségben önállóan szabályozható a hőmérséklet, így helyiségenként hőigényünkhöz igazíthatjuk a hőmérsékletet. Meglévő épületek esetében az ilyen önszabályozó készülékeket a hőtermelők cseréjekor kell beszerelni, ha azok a hőszállító és hőleadó rendszer átalakítása nélkül beépíthetők.

Ha a központi hűtés és fűtés nem biztosít megfelelő komfortérzetet, akkor egyéni hűtő-fűtő berendezéseket is használhatunk. 

Tipp: Ha lehetőségünk van rá, akkor a páratartalmat tartsuk 30 és 60% között.

7. Akusztika

A WELL ajánlja, hogy nagyobb épületek esetén készítsünk zónatervet a hangos, csendes és vegyes zónákról. Ez először túlzásnak tűnhet lakóépületek esetében, de ha jobban belegondolunk, akkor térbeli vagy időbeli zónákhoz házi szabályokat köthetünk a nyugodtabb munkavégzés érdekében. Például a dolgozószobában csak csendes tevékenység végezhető, vagy a nappaliban munkanapokon délelőtt nem szabad multimédiát használni. Ha még a tervezési szakaszban vagyunk, akkor a házon belül kialakíthatunk hangos és csendes zónákat.

Tipp: Ha még a beltéri ajtók kiválasztása előtt állunk, akkor a szobák ajtaja legyen minimum 30 dB hanggátlású, nem üreges szerkezetű, és legyen tömítve az oldalsó falcoknál, a szemöldöknél és a küszöbnél is. 

8. Biztonságos anyaghasználat

A vegyipari termékek számos területen megkönnyítették az életünket az utóbbi másfél évszázadban. Sajnos sok vegyipari összetevő emberi egészségre gyakorolt hatása még nem ismert, illetve több korábban használt anyagról vált ismertté toxicitása. Ezért érdemes a beltéri környezetben olyan termékeket használnunk, amiknek összetevői ismertek és bevizsgáltak.

A környezetünkben veszélyt okozó régi szerkezeteket szakszerűen távolítsuk el, és vigyük a megfelelő gyűjtőpontra, például a krómozott réz-arzenáttal (CCA) tartósított faszerkezeteket, azbesztet, ólomcsöveket, ólomtartalmú festékeket, ólomtartalmú műfüveket.

A beltéri levegőt ne terheljük beltéri polisztirol termékek, lágyítót vagy égéskésleltetőt tartalmazó termékek kipárolgásával. Vásároljunk igazoltan alacsony VOC tartalmú termékeket, például EU Ecolabel jelzéssel ellátott festékeket. Bútorok esetén vásárlás előtt kérjük el a termék egészségügyi terméknyilatkozatát (HPD) vagy minősítését (részletek a WELL Standardban). (WELL)

A beltéri levegőminőséget a megfelelő tisztítási technika és tisztítószerek segítségével is javíthatjuk. A takarítószerek közül előnyben részesíthetjük azokat, amik nem tartalmaznak egészségre káros összetevőt. Ezt a csomagoláson elhelyezett olyan jelzések igazolják, mint például az EU Ecolabel, ECOLOGO, Creadle to Creadle vagy a Magyarországon gyakori A.I.S.E., illetve Nordic Swan.

Tipp: A higiénikus környezet kialakításában fontos a rendszeres takarítás, biztonságos tisztítószerekkel. A felületek tisztíthatóságának érdekében alakítsunk ki elegendő fiókot és tárolót a használati tárgyak elpakolására.

9. Szellemi egészség

Az otthoni munkavégzésnél sokaknak kihívás a munkaidő és a kikapcsolódás kettéválasztása. Segíthet ebben, ha kijelölünk olyan térrészeket, amik csak relaxációs tevékenységre, illetve csak koncentrált munkavégzésre használhatóak. Ezen kívül természetesen számos rugalmasan használt terünk is lehet, de mindenképpen érdemes kijelölni olyan területet, ahol nem történik munkavégzés. Ennek a „nyugalom szigetének” lehetőleg legyen dimmelhető világítása, jelenjenek meg benne természetes elemek és hangok, nyugtató színek, textúrák, textilek és formák. A berendezése legyen többféleképpen alakítható.

Az ember-környezet kapcsolódás természetes igény. Ezért a beltérben is vegyük körbe magunkat sok növénnyel és természetes anyaggal, textúrával. Számos növény légtisztító hatású, és csökkenti a beltéri levegő VOC-koncentrációját. A zöldfalak lakóépületekben is egyre népszerűbbek.

Tipp: Környezetünkben tartsunk rendet, és vegyük körbe magunkat olyan tárgyakkal, színekkel és formákkal, amik jó érzéssel töltenek el. Klasszikus és kortárs festményekkel, műalkotásokkal is egyedivé, inspirálóvá és változatossá tehetjük környezetünket.

10. Közösség

Ha többen is otthon vannak a nap során, akkor érdemes rendszeresen egyeztetni a tapasztalatokat és igényeket. Időnként gondoljuk át, hogyan lehet jövőbeli vészhelyzetekre felkészülni, tartalékokat képezni.

Ha a tervezés időszakában vagyunk, akkor tervezzük meg a biztonságos hazaérkezés és vendégfogadás feltételeit. Például biztosítsunk az előtéri zsilipben elegendő tárolófelületet a cipőknek, kabátoknak és csomagoknak, hogy ne terheljük a belső tereket feleslegesen külső szennyezőkkel. A bejárat közelében biztosítsunk megfelelő kézmosási feltételeket, köztük minimum 23x23 cm belméretű mosdókagylót, min. 20 cm magas vízoszloppal, ami a mosdó szegélyétől lagalább 7,5 cm-re van. Vendégek számára biztosítsunk papír kéztörlőt, lábbal működtethető szemetessel. 

Tipp: Ne feledkezzünk meg a megfelelő szennyfogó rendszerről sem, ami minőségi, beépített, jól takarítható külső és belső lábtörlőrendszerből áll.

Összegzés

Az elmúlt év különösen ráirányította figyelmünket arra, hogy a beltéri környezet nagymértékben hatással van az egészségünkre. Fizikai környezetünk számos láthatatlan tényezője befolyásolja hangulatunkat, biológiai működésünket és teljesítőképességünket. 

Szerencsére mára számos káros, nem látható környezeti tényező gazdaságosan mérhető (például a beltéri levegő VOC tartalma, magas CO2 tartalom, az ivóvíz ólomtartalma) vagy pedig a termék környezetvédelmi és egészségügyi terméknyilatkozattal rendelkezik (például a festékek, lakkok, bútorlapok és bútorok). Néha apró, de tudatos választással, változtatással egy hosszú távon ergonomikus és egészséges munkateret alakíthatunk ki otthonunkban is.

Kurucz Regina
okl. építészmérnök, WELL AP tanácsadó, WELL Faculty, HuGBC WELL Munkacsoport vezető

Forráshivatkozások:

WELL
https://www.wellcertified.com/

OLM
http://www.levegominoseg.hu/automata-merohalozat

WELL Project Library 
https://account.wellcertified.com/directories/projects

NNK víztisztítók 
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok/487-osszefoglalo-az-olomeltavolitasra-vizsgalt-kisberendezesekrol.html

NNK víz újranyitás 
https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/662-ajanlas-hasznalaton-kivul-helyezett-epuletek-vizrendszerenek-ujboli-uzembe-helyezesere

NNK ólom kalkulátor 
https://efop180.antsz.hu/temak-konyezetegeszsegugy/olom-az-ivovizben/ivoviz-kockazati-kalkulator.html

NNK kommunikáció
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-szakmai-tajekoztatok.html

NNK új ivóvíz hálózat
https://efop180.antsz.hu/tajekoztatok-kornyezeteu/tajekoztatok-kornyezeteu-tajekoztatok.html 

(A cikk eredetileg az Építési Megoldások szaklap 2021/2.,  „Lakóházépítési Megoldások” tematikájú számában jelent meg.)