Tekintsük át először, hogy az elmúlt időszakban milyen követelményszinteket határoztak meg a jogszabályok az épületek energetikai jellemzőivel kapcsolatban:
• Az alapkövetelményként (AK) megállapított szinten a tetőtéri ablakokra az U=1,7 W/m2K minimális értéket határozták meg. Ezzel az elmúlt időszakban már nem kellett foglalkozni, hiszen régóta nem lehet olyan tetőtéri ablakot kapni Magyarországon, ami ennek nem felelt meg.
• A következő az úgynevezett költségoptimalizált követelményszint (KK) volt, amelyhez tetőtéri ablakok esetében 1,25-ös U-érték tartozik. Ennek bevezetése már izgalmasabb volt a gyártók számára, mivel a minőségi ablakokra akkor még alapszinten az 1,3-as érték volt jellemző – ezek tehát már nem feleltek meg az elvárásnak, bizonyos eseteket kivéve.
• A harmadik szint már nem az építési termékre, hanem a teljes épületre vonatkozik, melyet az úgynevezett „közel nulla” energiaigényre kell méretezni, ami azt jelenti, hogy legalább a BB energetikai besorolásba kell tartoznia. (Ezenkívül a ház energiaigényét legalább 25 százalékban megújuló energiaforrásból kell biztosítani.)
Az első két követelményszinten az építési engedély vagy az egyszerű bejelentés időpontjában kell megfelelni az adott követelményeknek, a harmadiknál viszont már a használatbavételi engedély dátuma a mérvadó. A második szintet – azaz tetőtéri ablakokra vonatkozóan az 1,25-ös U-értéket – már 2017-ben teljesíteni kellett azon épületek esetében, melyek építése vagy felújítása energetikai célú pályázati forrásból valósult meg. 2018-ban már – a finanszírozás forrásától függetlenül – minden új építés esetén meg kellett felelni ennek a KK szintnek, felújítás esetén pedig – annak mértékétől függően – az AK vagy a KK szintnek.
2019-ben annyi változott, hogy középület már csak akkor kaphatott használatbavételi engedélyt, ha megfelelt a „közel nulla” energiaigény elvárásának. Az az épület, ami 2019-ben kapott használatbavételi engedélyt, azt nagy valószínűséggel 2017-18 folyamán tervezték és kivitelezték, vagyis már akkor tekintettel kellett lenni a magasabb szintű követelményre.
Ugyanez igaz azokra a házakra, amelyek 2021-ben fognak használatbavételi engedélyt kapni: ezek már idén épülnek, vagyis már most a „közel nulla” szintet kell ezeknek teljesíteniük, mégpedig most már mindenféle épület – akár családi ház – esetében!
A felújításoknál immár annak mértékétől függetlenül a KK szintet kell elérni, tetőablakok esetében tehát az U = 1,25 W/m2K értéket. A „közel nulla” elvárás – ami ugye a teljes épületre vonatkozik – nem feltétlenül jár azzal, hogy ezt az 1,25-ös értéket a tetőablakoknál tovább kellene csökkenteni.
Sokszor találkozunk azzal, hogy a tervező 1,15-ös U-értéket ír ki tetőablakra – a homlokzati nyílászárókra valóban ez vonatkozik. Sokszor találkozunk azzal is, hogy háromrétegű üvegezést írnak elő – a „közel nulla” teljesítéséhez az esetek többségében valóban nem felel meg a kétrétegű ablak. A Fakro kínálatában történetesen szerepel ilyen: egy speciális hőszigetelő („thermo”) burkolókerettel beépítve – vizsgálatokkal igazolt módon – megfelel a követelményeknek.
A Fakro kínálatában is megjelentek emellett a viszonylag alacsonyabb árkategóriába sorolható, háromrétegű üvegezésű termékek; ezekben az a kompromisszumos megoldás, hogy az üvegek közötti műanyag távtartókat alumínium távtartókkal helyettesítjük, más gyártókhoz hasonlóan. A megrendelő mérlegelheti – gyártótól függetlenül –, hogy ennek az esetleges kedvezőtlen hatásait elfogadja-e az árcsökkenés fejében. Mi ezt az üvegezést egy jól felszerelt, nem alapkategóriás típusban kínáljuk, de a kevésbé árérzékeny vevőknek a műanyag távtartós típust ajánljuk.
Végül érdemes itt megemlítenünk a Fakro „csúcsmodelljét”, a négyrétegű üvegezéssel ellátott tetőablakot, ami már a passzívházakra vonatkozó követelményeknek is igazoltan megfelel: U = 0,58 W/m2K értékkel rendelkezik.
Fakro Magyarország Kft.
