2020.03.22 | Szerző: Baksa-Valánszki Sára
Az Eljárási kódex (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) 2019. február 12-én hatályba lépett módosítása az építésügyi hatóság által kiállítandó hatósági bizonyítványokra (és az eljárásra) vonatkozó olyan új részletes szabályokat tartalmazott már, mely egyértelmű és világos keretek közé kívánta szorítani az egyre nagyobb számban előforduló hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásokat, melyek épületek meglétének és elbontásának igazolása céljából kerültek kiadásra. A gyakorlatban a továbbiakban is felmerült problémákat a jogalkotó a 2020. március 18-ától hatályos módosítással rendezte.
Magyar Közlöny: 2020. évi 38. szám
Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
Módosító jogszabály: 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelet
Hatályos: 2020. március 18.
A tíz évnél régebbi épületek hatósági bizonyítványaira vonatkozó, 2019. februári változásokat az itt elérhető cikkünkben már feldolgoztuk. Már ekkor rámutattunk arra, hogy a jogszabály módosított rendelkezései üdvözítőek, a korábbi nem egyértelmű és a részletszabályokat nélküli előírásokhoz képest, egyes esetekben azonban lehetővé vált, hogy az ügyfél engedély nélkül épített építmények tekintetében jogszerűen „válasszon” a hatósági bizonyítvány vagy a fennmaradási engedély beszerzése között. Mindkét okirat alkalmas volt arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlanügyi hatóság ez alapján adatot vezessen át. Az ugyanakkor világos volt már akkor is, hogy egy fennmaradási engedélyezési eljárás jóval speciálisabb, alaposabb és szabályozottabb eljárás, mint az épület meglétének tényéről kiállított hatósági bizonyítványra irányuló, még akkor is, ha az Eljárási kódex kvázi hatósági vizsgálatot rendelt el mind a jogszerűség, mind a helyi építési szabályzatnak való megfelelőség tekintetében.
A 38/2020. (III. 10.) Korm. rendelettel ez az ellentmondás kerülhet feloldásra, mivel az Eljárási kódex új előírása szerint az építésügyi hatóság az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez - építmény bontása, valamint a 2013. január 1. előtt épített, építési engedély nélkül építhető építmény meglétének igazolása céljából - kérelemre vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot vagy szükség esetén helyszíni szemle alapján állíthat ki hatósági bizonyítványt. Értelmezésünk szerint, ez azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából már csak az építmények elbontása, valamint csak az engedély nélkül építhető, 2013. január 1. napja előtt létesült építmények meglétének igazolására kérhető hatósági bizonyítvány az építésügyi hatóságtól (a 2012. december 31-e után létesült építmények tekintetében a polgámester járhat el, lásd: Az épületek rendeltetését igazoló hatósági bizonyítványt a polgármester adja ki).
Tehát az építési engedély vagy egyszerű bejelentés nélkül épített építmények jogszerűségének igazolása kizárólag fennmaradási engedéllyel történhet meg, és ezzel végezhető el az épület ingatlan-nyilvántartási feltüntetése is.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a hatósági bizonyítványra vonatkozó új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, kivéve, ha a hatálybalépés után az érintett eljárási cselekmény már megvalósult az eljárásban [38/2020. (III. 10.) Korm. rend. 8-9. §; 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 56. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 34. § (5) bek. b) pont].
Lásd még:
- Az épületek rendeltetését igazoló hatósági bizonyítványt a polgármester adja ki
- Kibővültek a használatbavételi engedélyek kötelező tartalmai elemei
A 2020. MÁRCIUS 24. NAPJÁN SORRAKERÜLŐ, ONLINE KÖZVETÍTETT SZAKMAI RENDEZVÉNYEN KÜLÖN IS FOGLALKOZNI FOGUNK A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYOK ÉS A POLGÁRMESTEREK HATÁSKÖRÉNEK 2020. MÁRCIUS 18-ÁTÓL HATÁLYOS ÚJ ELŐÍRÁSAIVAL.
Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól
ONLINE KÖZVETÍTETT továbbképzés ügyvédek, köztisztviselők, szakértők, építőipari szakemberek és építtetők számára
2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.
Konferenciánkkal lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön fél nap alatt megismerhesse az egyes eljárások lefolytatásának szabályait, a gyakorlat alapján felmerülő kérdésekre adott válaszokat, és így szakszerűen tudja végezni munkáját, illetve hatékonyan tudja érvényesíteni a jogait.
A KONFERENCIA ELŐADÁSAI TÖBBEK KÖZÖTT AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADNAK VÁLASZT:
AKÁR AZ OTTHONÁBAN, AKÁR A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.
ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 1,5 továbbképzési pont (Bírálati sorszám: MEK-OTIR: 2020/64)
ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 8 továbbképzési pont (Bírálati sorszám: 8/2020. (0.20.) OAB határozat)
A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>
Ettől függ az is, hogy milyen részletezettségű tervdokumentációt kell megrendelnünk a tervezőtől.
Bővebben >>>>Nem minden épület építhető egyszerű bejelentés alapján, még akkor sem, ha lakás céljára épül.
Bővebben >>>>A folyamat a dokumentáció feltöltésével kezdődik. Az illetékes hatóság legalább egy alkalommal – valamilyen módon – ellenőrizni fogja az építkezést.
Bővebben >>>>Be kell szerezni a településképi véleményt, az engedély kötelező mellékleteit, valamint az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat.
Bővebben >>>>A folyamat a kérelem feltöltésével indul. A hatóság legtöbbször hiánypótlást is két, a helyszíni szemle mindig kötelező.
Bővebben >>>>Az ÉTDR rendszer a kérelem benyújtásról mindig visszaigazolást állít ki, ezt mindig ellenőrizni javasolt.
Bővebben >>>>A meghatalmazás kiadásakor mindig érdemes tisztázni azt is, hogy az pontosan mire terjed ki és meddig tart.
Bővebben >>>>Ha a helyi településképi rendelet településképi véleményezést ír elő, úgy annak beszerzése az eljárás megindítása előtt szükséges.
Bővebben >>>>Ha a hatóság az engedélyt kiadja, akkor még annak véglegessé válását is meg kell várni.
Bővebben >>>>Ha engedélyköteles munkát bejelentés alapján kezdünk meg, az szabálytalan. A legjobb esetben is le kell folytatnunk egy engedélyeztetési eljárást, és bírságot kell fizetnünk.
Bővebben >>>>Mindig az illetékes hatóság szakmai álláspontja a mérvadó, kérdéses esetben azt szerezzük be – lehetőleg írásban!
Bővebben >>>>
■ Milyen helyi építési szabályokat (nem) kötelező figyelembe venniük az egyszerű bejelentéssel építkezőknek?
■ Ha régi épülethez toldva építkezünk, az új építés vagy bővítés?
■ A hatóságnak már kötelező igazolást adni, hogy megtörtént az egyszerű bejelentés
■ Lehetséges olyan épületbővítés, amihez nem kell építési engedély
■ A szomszéd most már tudomást szerezhet a tervezett építkezésről – de csak ha nagyon szemfüles
■ 2021. január 1-jétől jelentősen változtak az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások
■ 2021-ben a cégek már 1000 négyzetméteres, hat lakásos épületet is építhetnek egyszerű bejelentéssel
■ Már csak engedély nélkül építhető épületre kérhető hatósági bizonyítvány
■ Az építésügyi feladatokat 2020. március 1. napjától a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi főosztályai látják el