2022.01.14
Ezentúl nem kell építési engedélyt kérni olyan épületbővítésekre, amelyek nem növelik a meglévő építmény hasznos alapterületét. Leginkább utólagos szigetelések, szerkezetmegerősítések esetében fordulhat elő ilyen eset – derül ki az Építésijog.hu portál cikkéből.
Egy új – 2022. december 27-i, 788. számú – kormányrendelet tartalmazza az a rendelkezést, mely szerint nem kell építési engedélyt kérni a meglévő építmény hasznos alapterületét nem növelő bővítés esetében.
Viszonylag ritka az olyan eset, amikor az épület „nő, de mégsem nő”, azaz a térfogata bővül, a hasznos alapterülete viszont nem. Ha utánagondolunk, mégis találhatunk példát erre: például ha valamilyen tartószerkezettel kell kívülről megerősíteni a falat, vagy mondjuk abban az esetben, ha tetőtér-beépítésnél megváltoztatjuk a tetősík hajlását:
a meredekebb magastető miatt nő a ház teljes térfogata, ám a beépített hőszigetelés csökkenti a hasznos alapterületet, vagyis ez utóbbi a bővítés ellenére sem nő.
A portál szerzője ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy az épület térfogatbővítésének továbbra is korlátokat szabnak az egyéb építésügyi szabályok (az OTÉK és a helyi építési szabályzatok), vagyis az épületmagasságra, a beépítettség mértékére és egyebekre vonatkozó előírásokat továbbra is be kell tartani.
Minderről – valamint a lapostetős épületekre vonatkozó speciális előírásokról – további részletek is olvashatók az Építésijog.hu (előfizetők számára elérhető) cikkében.
Ettől függ az is, hogy milyen részletezettségű tervdokumentációt kell megrendelnünk a tervezőtől.
Bővebben >>>>Nem minden épület építhető egyszerű bejelentés alapján, még akkor sem, ha lakás céljára épül.
Bővebben >>>>A folyamat a dokumentáció feltöltésével kezdődik. Az illetékes hatóság legalább egy alkalommal – valamilyen módon – ellenőrizni fogja az építkezést.
Bővebben >>>>Be kell szerezni a településképi véleményt, az engedély kötelező mellékleteit, valamint az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat.
Bővebben >>>>A folyamat a kérelem feltöltésével indul. A hatóság legtöbbször hiánypótlást is két, a helyszíni szemle mindig kötelező.
Bővebben >>>>Az ÉTDR rendszer a kérelem benyújtásról mindig visszaigazolást állít ki, ezt mindig ellenőrizni javasolt.
Bővebben >>>>A meghatalmazás kiadásakor mindig érdemes tisztázni azt is, hogy az pontosan mire terjed ki és meddig tart.
Bővebben >>>>Ha a helyi településképi rendelet településképi véleményezést ír elő, úgy annak beszerzése az eljárás megindítása előtt szükséges.
Bővebben >>>>Ha a hatóság az engedélyt kiadja, akkor még annak véglegessé válását is meg kell várni.
Bővebben >>>>Ha engedélyköteles munkát bejelentés alapján kezdünk meg, az szabálytalan. A legjobb esetben is le kell folytatnunk egy engedélyeztetési eljárást, és bírságot kell fizetnünk.
Bővebben >>>>Mindig az illetékes hatóság szakmai álláspontja a mérvadó, kérdéses esetben azt szerezzük be – lehetőleg írásban!
Bővebben >>>>
■ Milyen helyi építési szabályokat (nem) kötelező figyelembe venniük az egyszerű bejelentéssel építkezőknek?
■ Ha régi épülethez toldva építkezünk, az új építés vagy bővítés?
■ A hatóságnak már kötelező igazolást adni, hogy megtörtént az egyszerű bejelentés
■ Lehetséges olyan épületbővítés, amihez nem kell építési engedély
■ A szomszéd most már tudomást szerezhet a tervezett építkezésről – de csak ha nagyon szemfüles
■ 2021. január 1-jétől jelentősen változtak az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások
■ 2021-ben a cégek már 1000 négyzetméteres, hat lakásos épületet is építhetnek egyszerű bejelentéssel
■ Már csak engedély nélkül építhető épületre kérhető hatósági bizonyítvány
■ Az építésügyi feladatokat 2020. március 1. napjától a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi főosztályai látják el