2020.03.15 | Szerző: Építésijog.hu
Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1. napjától kivezették az általános építésügyi hatóságokat, valamint a közigazgatási hatósági ügyek is egyfokúvá váltak. A 2019. évi CX. törvény után több kormányrendelet jelent meg a részletszabályokkal, majd a Hivatalos Értesítőben megjelentek a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatai. Az az ügyfeleknek azért is lényeges, mert ebből tudható meg, hogy az ügyükkel a kormányhivatalon belül melyik osztály fog foglalkozni, hol érdemes keresni az ügyintézőt.
Hivatalos Értesítő: 2020. évi 10. szám
Új közjogi szervezetszabályozó eszköz: 3/2020. (II. 28.) MvM utasítás
Hatályos: 2020. március 1.
Hatályát vesztett közjogi szervezetszabályozó eszköz: 39/2016. (XII. 30.) MvM utasítás
A 2019. évi CX. törvény rendelkezett arról, hogy a jegyzői és kiemelt (járási) építésügyi hatóságok a kormányhivatalokban egyesülnek egy építésügyi hatóságként. A megvalósításhoz mindenképpen szükséges volt az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Hatásköri rendelet) módosítására is. 2020 március 1-től, már kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivatalok kerültek kijelölésre az építésügyi hatósági feladatok ellátására (az Építésijog.hu kapcsolódó tájékoztatója: Az építésügy 2020. évi átalakítása - megjelentek a részletszabályok)
A kormányhivatalok szervezeti egységei az építésügyi feladatok körében ellátják a kormányhivatal feladat- és hatáskörét érintő, a Hatásköri rendeletben és egyéb külön jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági feladatokat [3/2020. (II. 28.) MvM ut. 43. §]. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 3/2020. (II. 28.) MvM utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról külön függelékekben tartalmazza az egyes kormányhivatalok szervezeti egységeit, szervezeti felépítését, szervezeti egységeinek feladatait, szervezeti ábráját és létszámkeretét.
Példaként Budapest Főváros Kormányhivatalát (BFKH) emeljük ki. A BFKH szervezeti egységeit, szervezeti felépítését, szervezeti egységeinek feladatait, szervezeti ábráját és létszámkeretét az MvM utasítás 6. függelék tartalmazza (Hivatalos Értesítő 2020. 10. szám 1272-1287. oldal).
A BFKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály (Budapest, I. ker. Logodi u. 38-40.) az alábbi szervezeti egységekből áll (az elsőfokú építésügyi hatóság ügyekben fennálló illetékességet is feltüntettük):
- Építésügyi és Örökségvédelmi Koordinációs Osztály (Budapest, V. ker. Váci u. 62-64.)
- Kiemelt Ügyek Osztálya (Budapest, V. ker. Sas u. 19.)
- Örökségvédelmi Osztály (Budapest, V. ker. Váci u. 62-64.)
- Észak-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály (illetékesség: II., III., XII. ker., Budapest, I. ker. Logodi u. 38-40.)
- Dél-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály (illetékesség: I., XI., XXII. ker., Budapest, I. ker. Logodi u. 38-40.)
- Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály (illetékesség: IV., V., VI., VII., VIII., IX. ker., Budapest, V. ker. Sas u. 19.)
- Kelet-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály (illetékesség: X., XIV., XV., XVI., XVII. ker., Budapest, X. ker. Körösi Csoma Sándor u. 53-55.)
- Dél-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály (illetékesség: XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. ker, Budapest, X. ker. Körösi Csoma Sándor u. 53-55.
- Építésügyi Hatósági Felügyeleti Osztály (Budapest, I. ker. Logodi u. 38-40.)
Fontos tudni, hogy a kormanyhivatal.hu oldalon valamennyi kormányhivatal vonatkozásában megtekinthetők az egyes osztályok pontos címe, e-mail címe, telefonszáma és ügyfélfogadási ideje. BFKH Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály szervezeti egységeinek elérhetőségei ide kattintva láthatóak.
A szervezeti átalakításról az e-epites.hu oldalon ide kattinva olvashatnak még tájékoztatót.
Érdemes tudni, hogy a kormányhivatalok önálló szervezeti egységei a főosztály jogállású Állami Főépítészi Irodák [3/2020. (II. 28.) MvM ut. 2. § (3) bek. ]. Az Állami Főépítészi Iroda ellátja
a) a főépítészi tevékenységről szóló kormányrendeletben,
b) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben,
c) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben,
d) a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben,
e) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben,
f) a településkép védelméről szóló törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben, valamint
g) az egyéb jogszabályokban meghatározott feladatokat [3/2020. (II. 28.) MvM ut. 35. §].
A Budapesti Építészeti és Városépítészeti Tervtanácsot is működtetető, a BFKH Állami Főépítészi Iroda elérhetőségei itt találhatóak.
Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól
Online közvetített továbbképzés ügyvédek, köztisztviselők, szakértők, építőipari szakemberek és építtetők számára
2020 márciusától alapjaiban változik meg az építésügyi hatósági eljárás, hiszen egyfokú lesz az engedélyezés, és a kormányhivatal döntésével szemben már csak közigazgatási peres eljárást lehet indítani. Az építésügyben érintett szereplőknek tehát most feltétlenül meg kell ismerkedniük azzal, hogy új szabálykörnyezetben milyen új elvárásoknak kell megfelelni, milyen határidőkre, követelményekre kell felkészülni. Az utóbbi időben rendkívül gyakori tisztázandó alapkérdés az is, hogy a szomszédok és egyéb érintettek hogyan tudnak „beleszólni” a beruházás részleteibe, milyen jogosultságaik maradtak.
Az online közvetített előadásokkal lehetőséget kínálunk arra, hogy Ön fél nap alatt megismerhesse az egyes eljárások lefolytatásának szabályait, a gyakorlat alapján felmerülő kérdésekre adott válaszokat, és így szakszerűen tudja végezni munkáját, illetve hatékonyan tudja érvényesíteni a jogait.
A KONFERENCIA ELŐADÁSAI TÖBBEK KÖZÖTT AZ ALÁBBI KÉRDÉSEKRE ADNAK VÁLASZT:
AKÁR AZ OTTHONÁBAN, A MUNKAHELYÉN IS KÖVETHETI a konferencia eseményeit, az előadásokat később ÚJRA MEG IS NÉZHETI.
ÉPÍTÉSZKAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 1,5 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: MEK-OTIR: 2020/64)
ÜGYVÉDI KAMARAI AKKREDITÁCIÓ: 8 pont továbbképzési pont (Bírálati sorszám: 8/2020. (0.20.) OAB határozat)
A RÉSZLETES PROGRAM, JELENTKEZÉSI FELTÉTELEK IDE KATTINTVA MEGTEKINTHETŐK >>
Ettől függ az is, hogy milyen részletezettségű tervdokumentációt kell megrendelnünk a tervezőtől.
Bővebben >>>>Nem minden épület építhető egyszerű bejelentés alapján, még akkor sem, ha lakás céljára épül.
Bővebben >>>>A folyamat a dokumentáció feltöltésével kezdődik. Az illetékes hatóság legalább egy alkalommal – valamilyen módon – ellenőrizni fogja az építkezést.
Bővebben >>>>Be kell szerezni a településképi véleményt, az engedély kötelező mellékleteit, valamint az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat.
Bővebben >>>>A folyamat a kérelem feltöltésével indul. A hatóság legtöbbször hiánypótlást is két, a helyszíni szemle mindig kötelező.
Bővebben >>>>Az ÉTDR rendszer a kérelem benyújtásról mindig visszaigazolást állít ki, ezt mindig ellenőrizni javasolt.
Bővebben >>>>A meghatalmazás kiadásakor mindig érdemes tisztázni azt is, hogy az pontosan mire terjed ki és meddig tart.
Bővebben >>>>Ha a helyi településképi rendelet településképi véleményezést ír elő, úgy annak beszerzése az eljárás megindítása előtt szükséges.
Bővebben >>>>Ha a hatóság az engedélyt kiadja, akkor még annak véglegessé válását is meg kell várni.
Bővebben >>>>Ha engedélyköteles munkát bejelentés alapján kezdünk meg, az szabálytalan. A legjobb esetben is le kell folytatnunk egy engedélyeztetési eljárást, és bírságot kell fizetnünk.
Bővebben >>>>Mindig az illetékes hatóság szakmai álláspontja a mérvadó, kérdéses esetben azt szerezzük be – lehetőleg írásban!
Bővebben >>>>
■ Milyen helyi építési szabályokat (nem) kötelező figyelembe venniük az egyszerű bejelentéssel építkezőknek?
■ Ha régi épülethez toldva építkezünk, az új építés vagy bővítés?
■ A hatóságnak már kötelező igazolást adni, hogy megtörtént az egyszerű bejelentés
■ Lehetséges olyan épületbővítés, amihez nem kell építési engedély
■ A szomszéd most már tudomást szerezhet a tervezett építkezésről – de csak ha nagyon szemfüles
■ 2021. január 1-jétől jelentősen változtak az egyszerű bejelentésre vonatkozó előírások
■ 2021-ben a cégek már 1000 négyzetméteres, hat lakásos épületet is építhetnek egyszerű bejelentéssel
■ Már csak engedély nélkül építhető épületre kérhető hatósági bizonyítvány
■ Az építésügyi feladatokat 2020. március 1. napjától a kormányhivatalok építésügyi és örökségvédelmi főosztályai látják el