Ha az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésen megállapítja, hogy szabálytalan építési tevékenységet végeztek, akkor úgynevezett építésrendészeti eljárást folytat le. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, akkor végzésben értesíti az építtetőt (vagy ha az építtető személye nem ismert, akkor a tulajdonost) a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és felhívja az építtetőt (illetve a tulajdonost), hogy nyújtsa be a fennmaradási engedély iránti kérelmet a szükséges mellékletekkel együtt az építésügyi hatósághoz – foglalja össze a folyamat lényegét az Építésijog.hu portál cikke. Ha az előírt határidőn belül az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz nem nyújtja be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, akkor az építésfelügyeleti hatóság a szabálytalan építmény, építményrész bontásáról, átalakításáról köteles dönteni.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint ugyanakkor az ügyfél kérelmére a hatóság köteles az eljárás szünetelését elrendelni. Hat hónapi szünetelés után a csak kérelemre folytatható eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik. Az építésfelügyeleti hatóság tehát nem mérlegelhetett: ha az ügyfél kérte a szünetelést, akkor azt meg is kellett állapítania, és ha az ügyfél nem kérte a folytatást, azzal az építésrendészeti eljárás is – az említett időtartam után – kötelezően megszűnt. Márpedig mivel a bontási kötelezésre akkor volt (van) lehetőség, ha nem nyújtottak be fennmaradási engedély iránti kérelmet, így volt olyan jogszabályértelmezés, hogy az eljárás szünetelés miatti megszüntetése egyben a hatóság intézkedési jogosultságát is kizárta, azaz már nem rendelhet el bontást. 

Mindebben most lényeges változást hoz, hogy az Építési törvény 2021. december 22-étől hatályos rendelkezése eltörli a fennmaradási engedélyezési eljárás szünetelésének lehetőségét,

a hatóság ezért már nem kerül abba a helyzetbe, hogy az ügyfél kérelmét követően végül is kénytelen legyen megszüntetni az eljárást.

A módosított szabályok következtében a jövőben körültekintőbben kell összeállítani a fennmaradási engedély iránti kérelmet is – hívja fel a figyelmet az Építésijog.hu szerzője. Korábban az eljárás szünetelését a legtöbb fennmaradási engedélyezési ügyben alkalmazták, mert ezzel lehetett az ügyfeleknek időt nyerniük a szükséges tervek, dokumentumok beszerzésére. Ha valamilyen okirat hiányzott, az ügyfelek kérték a szünetelést, és ennek hat hónapos időtartama alatt volt idejük akár a hiányzó szakhatósági állásfoglalások beszerzésére is. Ha nem akar kicsúszni az ügyintézési határidőből,

a hatóság kénytelen lesz a hiányosan benyújtott kérelmet elutasítani.

Erre főként az építtetők saját döntése alapján benyújtott kérelmek esetében lesz érdemes nagyon figyelni, a fennmaradási engedély iránti kérelmet ugyanis a hatóságnak 60 napon belül el kell bírálnia. 

További lényeges változás, hogy a korábbihoz képest hatszorosára nőtt a fennmaradási engedélyhez szükséges tervek elkészítésének határideje. 

Minderről további részleteket és pontos jogszabályi hivatkozásokat is tartalmaz az Építésijog.hu cikke, mely ide kattintva érhető el. >>