Mire figyeljünk, ha terasztető, zöldtető kerül a házra?

2022.05.27

Házunk tervezésekor érdemes gondolni arra a lehetőségre, hogy – legalább egyes épületrészeken – úgynevezett hasznosított tetőt alakítsunk ki, mely lehet terasz, lehet növényzettel telepített (de nem járható) zöldtető, továbbá lehet terasz funkcióval kombinált zöldtető is. Érdemes azonban azt is átgondolnunk, hogy mivel jár az ilyen tetők megépítése, milyen szempontokra kell figyelni.

Több réteg, nagyobb teher, vastagabb szerkezet

Először is tudomásul kell vennünk, hogy az említett szerkezetek minden esetben többletterhelést jelentenek, tehát erősebb tartószerkezeti kialakításra van szükség – ennek megtervezése alapvetően a statikus feladata. A több réteg persze nagyobb méretű tetőszerkezetet is jelent, vagyis ilyenkor a felső (a záró)födém jóval vastagabb lesz, mint egy általános belső födém. A felső térben a födém tartószerkezetére viszonylag vékony úsztatóréteg, esztrich és burkolat kerül, tetőterasz esetében már jelentős hőszigetelésre, lejtésképző rétegre is szükség van, s erre jön a burkolat. Zöldtető esetében ezen kívül az ültetőközeg (termőföld) vastagságával is számolni kell – illetve azzal is, hogy a fent említett többletteher miatt a födém tartószerkezete (ami általában vasbetonból készül) szintén vastagabb lesz. 

Többféle szakma dolgozik, több a hibaforrás

A kivitelezéskor ügyelni kell arra, hogy a szerkezetek csatlakozásait is gondosan, szakszerűen alakítsák ki – még azokat is, amelyekhez a tervező nem készített részlettervet (úgynevezett csomóponti rajzot). Figyelemmel kell kísérni, hogy az építés során az egyes szakmák az előttük dolgozók munkáját ne tegyék tönkre (például ne okozzanak sérülést a már elkészült vízszigetelő rétegben stb.), és olyan megoldásokat hagyjanak maguk után, amit a következő szakma folytatni tud. A megrendelőnek ilyen esetekben mindenképpen szüksége van hozzáértő műszaki ellenőrre, aki átlátja a szakágak munkafolyamatait, észreveszi, illetve megelőzi az esetleges hibákat. 

Feladatok az építkezés után

A ház elkészülte után a megrendelőnek folyamatosan karban kell tartania, illetve folyamatosan felügyelnie kell az épületet (persze erre is érdemes szakembert bevonni). Ez általában évente néhány napot vesz igénybe.

Teraszok esetén folyamatosan gondoskodni kell azok tisztántartásáról, esetleges gyomtalanításáról, valamint legfőképp a vízelvezető rendszer ellenőrzéséről, hogy a víz akadálymentesen le tudjon folyni a tetőről. A burkolat sérüléseit haladéktalanul javítani kell, de ez egyben figyelmeztető jel is lehet arra, hogy a burkolati sérülés alatt más hiba is keletkezhetett.

Gondozást igénylő zöldtető esetén célszerű olyan szakembert (pl. kertészt) megbízni, aki járatos az ilyen jellegű tetők karbantartásában. Pontosan tudni kell, hogy az ilyen tetőt milyen használatra, milyen rétegrenddel és milyen növényzetre tervezték, és csak az ennek megfelelő fajtákat szabad ültetni. Fokozott gondossággal kell eljárni az úgynevezett egyenes rétegrendű extenzív zöldtetők esetén, mivel ilyenkor a vízszigetelő réteg csak 10-15 cm-re található az ültetőközeg alatt, vagyis rossz esetben akár egy ásóval meg lehet sérteni a szigetelést – és annak következményét talán csak hónapok múlva vesszük észre (amikor valószínűleg már senki nem emlékszik arra, hogy mi is történt azzal az ásóval…) 

Extenzív zöldtető esetén csak alacsony növényzet használható, míg intenzív zöldtető esetén a fűfélék mellett cserjék, bokrok és fák is ültethetők. Ez utóbbi esetben a növényzet jelentős ápolást igényel az egyéb karbantartások mellett. Zöldtető esetén is fontos a megfelelő vízelvezető rendszer és annak karbantartása, folyamatos ellenőrzése, és a használati módból következően szükséges az egyéb kerti berendezések rendszeres felülvizsgálata is.

Végül lássunk néhány fotót is arról, hogy milyen jellemző hibákat érdemes elkerülni. (A képek kattintással nagyobb méretben megnyithatók!)  

A vízszigetelő szakemberek elvonulása után az őket követő munkafázisokat végzők „teleszemetelték” a kész szigetelést, még lehullott fémdarabokat is beletapostak az elkészült szigetelésbe. Ha nem javítják ki a sérüléseket, ez beázások okozója lehet. 

A hibásan legyártott nyílászáró miatt a kész szigetelést, illetve az alatta lévő szerkezeteket utólag el kellett bontani, majd újra kellett szigetelni. Ez is arra példa, hogy a különböző szakágak munkája nem volt megfelelően összehangolva. Persze a bontási törmelék sem használ a szigetelésnek… 

Mint látható, a terasz szintje magasabban van, mint a belső padló szintje, azaz „fel kell lépni” a teraszra. Ez a kialakítás ebben az esetben szigetelési problémák egész sorát rejti. A burkolat hézagaiban megjelenő mohásodás pedig a karbantartás hiányára utal. 

Forrás: Büsscher & Hoffmann