Milyen más fűtési lehetőségek vannak, ha túl drágának találjuk a gázt?

2022.10.31

Az elszabadult gázárak miatt sokan a gázfűtést kiváltó, alternatív fűtési megoldásokat keresnek. Ehhez azonban érdemes még a beruházás előtt átgondolni, hogy az egyes alternatívák milyen előnyökkel és hátrányokkal járnak.

Sántha Endre, a Wavin Beltéri Klíma Megoldások Felelőse, 25 éve foglalkozik fűtési rendszerekkel. A szakember tapasztalatai szerint - mint a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményből kiderül - az alábbi lehetőségek közül érdemes átgondolni, hogy a saját környezetében ki melyiket látja megoldhatónak a gázzal működő hagyományos rendszerek helyett.

Fatüzelés. A fával való fűtés kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ha van fatüzelésre alkalmas berendezésünk, például kályhánk, cserépkályhánk, kandallónk, ráadásul a tűzifa vásárlására most állami támogatás is jár. Ugyanakkor ez a viszonylag olcsó megoldás rossz hatásfokú fűtést eredményez, és

olyan további költségekkel jár, mint például a rendszeres kéménytakarítás.

Emellett komoly fizikai munkát igényel: a tüzelőanyagot fel kell hasogatni, a szárítást követően a tárolóhelyre kell szállítani, majd a keletkezett hamut is el kell takarítani.

Olajkazán. Az olajjal való fűtés esetén számíthatunk kellemetlen mellékhatásokkal, hiszen az olaj égetésekor jellegzetes, erős szag keletkezik, ráadásul az olaj a fánál lényegesen hamarabb képez jelentős koromréteget a kémény belsejében, amit emiatt sűrűn kell tisztítani. Ráadásul az olaj jellemzően nem lényegesen olcsóbb a gáznál, és a tárolása is körültekintést igényel.

Pellet. A fapelletek, és a fabrikettek lényegében összepréselt faforgácsból állnak, és ez a megoldás jóval tisztább, mint a tűzifával vagy az olajjal való fűtés. Viszont drágább, mint a tűzifa, és a pellettel való fűtés kifejezetten nagy helyigényű: egyrészt a tárolást is meg kell oldani, és maga a kazán is sok helyet foglal.  Fontos, hogy a pelletet nem lehet vizes, nyirkos helyen tárolni, mert az átnedvesedett tüzelőanyag lényegesen rosszabb hatásfokkal ég.

Légkondicionáló. A klíma fűtés üzemmódra való kapcsolása kézenfekvő megoldás lehet mindazok számára, akik a nyári meleg miatt már korábban beszereztek légkondicionálót, vagy egyszerre szeretnék megoldani a fűtés és a hűtés kérdését. Azonban a klíma viszonylag rossz komfortérzetet eredményez, hiszen a falakat és a lakótérben található tárgyakat lassan melegíti fel, illetve a levegő befúvás által huzatérzetet okoz. Ráadásul száraz levegőt eredményez, és felkavarja a lakásban található port. Üzemeltetéséhez viszont csak a karbantartásért, illetve az áramért kell fizetni, ez utóbbi pedig sokkal olcsóbb jelenleg, mint a gáz.

Felületfűtés. Ezek a rendszerek sugárzásos hőleadást eredményeznek, így a klímafűtéssel szemben

nem a levegőt, hanem magukat a falakat, illetve a berendezési tárgyakat melegítik fel, ezáltal sokkal kellemesebb hőérzetet nyújtanak.

Jobban is tartják a meleget, így ajtónyitásnál, szellőztetésnél nem „szökik el” a hő, még akkor sem, ha az épület nincs felújítva. A felületfűtési rendszerrel egy csapásra megoldódhat a nyári hűtés kérdése is, hiszen attól függően, hogy milyen hőtermelő egységet választunk, lehetőség nyílik a helyiségek hűtésére is. Ez egyszeri beruházást, például hőszivattyú, kondenzációs gázkazán, folyadékhűtő beüzemelését jelenti, ám ezek mindegyikének energiaigénye lényegesen alacsonyabb a gázzal való fűtésnél, vagy a légkondicionáló üzemeltetésénél, és rendszeres karbantartást sem igényel. Ráadásul a hőszivattyú ún. „H” tarifával, azaz a megújuló energiaforrásokra érvényes kedvezményes áramtarifával működtethető.

A fentiek közül a szilárd és olajtüzelés jelentősen károsítja a környezetet, tehát a reális megoldást a hőszivattyú és felületfűtés együttese kínálja - foglalja össze a szakember álláspontját a közlemény.